Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív pszichológiai kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit - adta hírül az egyetemi kar.

Az eredmények alapján a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel.

A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők. Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.