Az intézet elemzése szerint a legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal a rovarölő szerek forgalmazott mennyisége csökkent, ezt követték az egyéb szerek (-14,6 százalék), a gyomirtók (-7,2 százalék) és a gombaölők (-6,8 százalék) - írta az MTI.

A növényvédőszerek felhasználását éves szinten elsősorban az adott vegetációs időszak időjárása, illetve az évek óta tapasztalt fertőzések, kártevők megjelenésének időszaka, azok várható kártétele határozza meg. Az AKI szerint a gazdák egyre inkább arra törekszenek - és a forgalmazók adatai is ezt tükrözik -, hogy egyszerre többféle, hatásmechanizmusában is eltérő szert juttassanak ki, mert ezzel nagymértékben csökkenthetők a termelés költségei.

Magyarországon tavaly 1100-féle engedélyezett növényvédőszer volt forgalomban, ezek 36 százaléka gyomirtó, 29 százaléka gombaölő, 12 százaléka rovarölő, 19 százaléka pedig az egyéb szer kategóriába (különböző állományjavító, bio, növekedést szabályozó, rágcsálóirtó, atka- és csigaölő, csírázásgátló, fasebkezelő és egyéb segédanyagok) tartozott.

Az AKI elemzése szerint a gyomirtó szerek átlagára 2 százalékkal csökkent, a gombaölőké nem változott, a rovarölőké 7, míg az egyéb szereké 23 százalékkal emelkedett 2018-ban.

Az értékesített volumen alapján a tíz legnagyobb kereskedő az éves forgalom 83 százalékát adta. Az első öt cég sorrendje 2015 óta nem változott az értékesített mennyiség alapján.

2018-ban a növényvédőszer-import volumene 6,3 százalékkal nőtt, míg az exporté 2,3 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Az elmúlt nyolc év forgalmi adatai alapján Magyarország elsősorban importorientált a növényvédő szerek terén, csak 2017-ben haladta meg az export volumene az importot 0,6 százalékkal.