Szeptemberben a lakossági lekötöttbetét-állomány elhagyta a 3 500 milliárd forintos szintet is és 3 493,7 forinton állt meg - derül ki a friss jegybanki statisztikából. Ebből több mint 2,9 milliárd forint és 5,5 milliárd a devizabetét.

Ez azt jelenti, hogy mintegy 2 200 milliárd forint vándorolt át más megtakarítási formákba, vagy készpénzbe a háztartásoknál azóta, hogy a az MNB 2012 nyarán monetáris lazításba kezdett. Persze a pénz "menekülése" érhető, hiszen szeptemberben a lekötött forintbetétekre 0,91 százalékos kamatot kaphattunk. Az előző hónaphoz képest az állománycsökkenés 75 milliárd volt.

A szeptemberi adatok azért is érdekesek, mert a teljes háztartási betét-állomány 6 800 milliárd forint alá süllyedt, egészen pontosan 6 754-re. Ennek oka, hogy az ősz első hónapjában az egyébként emelkedő tendenciát mutató látra szóló és folyószámla-betétek összege nem nőtt olyan mértékben, hogy a lekötöttekből történő kiáramlást ellensúlyozzák. Lekötés nélkül szeptemberben 3 261 forintot tartott a pénzintézeteknél a lakossági szektor. Erre 0,29 százalékos kamat járt.


Mégis miben tartjuk a pénzünknet?

Az állampapírok és a befektetési jegyek voltak a legkeresettebb megtakarítási termékek, de az összképet árnyalja, hogy a lakosság körében a készpénz aránya nőtt a legnagyobb mértékben - derül ki a Takarékbank adataiból.

A magyar lakosság megtakarítási képességét is jelző úgynevezett nettó pénzügyi pozíciója a 2013 végi 25 200 milliárd forintról 2015 első félévének végére 30 880 milliárd forintra emelkedett.megtakarítási képességének javulásához erőteljesen hozzájárult az alacsony infláció és a magasabb foglalkoztatás által támogatott reálbér-növekedés, illetve a lakosság pénzügyi kötelezettségeinek csökkenése. A banki elszámoltatás egyszeri hatásként jelentősen, csaknem 600 milliárd forinttal mérsékelte a lakossági hitelek állományát, a már korábban (vég)törlesztett ügyfelek esetében pedig extra jövedelmet is eredményezett. Ezen kívül a csökkenő törlesztőrészletek is javítják a háztartások megtakarítási képességét.

A készpénzállomány ugyanakkor erőteljesen, 2650 milliárd forintról majdnem 3500 milliárd forintra bővült, így már 9 százalék a részesedése az összes pénzügyi eszköz arányában, ami nemzetközi összevetésben is magasnak számít.

Hiteltörlesztők voltunk

Az MNB friss adatai szerint a lakossági hitelállomány 2015. szeptember végén 6 032 milliárd forintot tett ki, amely 30 milliárddal kevesebb az előző havinál.

Növekedés volt az újonnan felvett hiteleknél. Lakáscélra 43 milliárdot vettünk fel, amely hosszú idő óta a legmagasabb összeg, augusztusban 36 milliárd volt ez a szám. A 26 milliárd forint fogyasztási hitel-felvétel szintén az elmúlt időszak legmagasabbika, 4 milliárddal több, mint egy hónappal korábban. Az egyéb hitelek szerződéses összeg 8,2 milliárd forint, hasonló mértékű, mint az elmúlt hónapokban.

A fogyasztási hitelekhez 15,08, a lakáshitelekhez 5,02, az egyéb hitelek pedig 4 százalékos átlagos kamatlábbal lehetett hozzájutni szeptemberben, amely mindhárom típus esetében alacsonyabb szintet jelent az előző havinál.

(Képünk illusztráció.)