A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal képviselői ígéretet tettek a szabályozás körül felmerült problémák kezelésére és a szakmai szervezetekkel történő további együttműködésre - miután megismerték a kapcsolt energiatermelő iparág számokkal alátámasztott érveit a távhőszabályozás újragondolásának szükségességéről - derül ki a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) közleményéből.

Milliárdokat veszíthetnek

A felek csütörtökön tartott találkozóján az MKET bemutatta a szabályozó azokat a szakmai érveket és számításokat, amelyek alapján feltétlenül indokoltnak tartja a távhőszabályozás finomítását, illetve vázolta azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel a hőtermelők elkerülhetik a tartósan veszteséges működést és ezzel az ellátásbiztonsági problémákat. Az MKET korábbi számításai szerint a hazai kapcsolt erőművi szektor évi 15-20 milliárd forintos többletveszteségre számíthat az új hőárszabályozás nyomán, ami veszélyeztetheti az ágazat 100-150 milliárd forintra becsült hitelállományának visszafizetését is.

A szakmai érvek hatottak

A mai megbeszélésen a "kormányzati oldal szereplői szembesültek az új kapcsoltszabályozás indukálta problémákkal", és "szoros együttműködést ajánlottak a szakmai szervezeteknek a szabályozás visszásságainak szakmailag indokolt módosítása kapcsán" - fogalmaz a társaság. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, Bercsi Gábor, az MKET elnöke szerint jelenleg előremutatónak tűnik a szakmai konzultációsorozat, a szabályozói oldal - a számok és a szakmai érvek alapján - elfogadta, hogy újra kell gondolni a hatályos szabályozást. Az elnök szerint a problémákat legkésőbb november közepéig meg kell oldani a folyamatos és biztonságos távhőtermelés és -szolgáltatás érdekében.

Sok a javítanivaló

Az MKET az október elsején hatályba lépett távhős részletszabályozás elemzésével két kiemelt területet azonosított, amelyeken az előrelépés garantálhatja a zavartalan ellátást és a kogenerációs hőtermelők gazdasági ellehetetlenülésének elkerülését. A szakmai szövetség szerint a rendeletekben megállapított árakat felül kell vizsgálni, az értékesítés kapcsán megszabott feltételeket - a kapcsoltan termelt hő arányát vagy az összhatásfokot - pedig újra kell gondolni.

A társaság emellett fontosnak tartja az egyéb szolgáltatások (például a keringtetés, a nyomástartás, vagy a pótvíz biztosításának) díjainak meghatározását, az elérhető támogatás igénybevételéhez kapcsolódó adminisztráció csökkentését és az árak alkalmazásához megállapított - az európai uniós direktívánál indokolatlanul szigorúbb - feltételek uniós joghoz igazítását.

 

Ötödével magasabb árakra lenne szükség

Az MKET javaslata szerint a megszabott árakat felül kell vizsgálni, a társaság szerint az indokolt emelés gigajoule-onként 500 és 1000 forint között lehet, erre lenne szükség a költségek fedezéséhez, és a jogszabályban engedélyezett 2-4,5 százalékos nyereségráta eléréséhez. A Napi Gazdaság Online-nak korábban nyilatkozó távhőtermelők elmondták, a meghatározottnál mintegy ötödével magasabb díjtételeket tartanának reálisnak, a jelenlegi számok alapján komoly likviditási problémákra készülnek, egyes cégek várhatóan a most indult fűtési szezont sem élnék túl a jelenlegi feltételekkel. Tovább rontja a helyzetet, hogy a forint gyengülése miatt a tüzelőanyag az elmúlt egy hónapban 10 százalékkal drágult. Jean-Noël Reimeringer, a Budapesti Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója például lapunknak korábban elmondta, a társaság az első számítások szerint megközelítőleg évi hatmilliárd forintos veszteséggel számol az új hőárak miatt.