Távhőárak: gondokat okozhat a forintgyengülés

A távhőárak módosításával az ágazat egésze számára többé-kevésbé fenntartható helyzet alakult ki, a gyengülő forint és az emelkedő olajár − a tüzelőanyag-költségek emelkedésének kezelése - további komoly problémákat vethet fel.
Leszák Tamás, 2012. január 9. hétfő, 14:35
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A tavaly év végi módosításokkal kedvezőbb irányba mozdult a kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművi szektor helyzete, ennek ellenére csökkenő számban ugyan, de akadnak problémákkal küzdő projektek − mondta a Napi Gazdaságnak Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke, a Sinergy Kft. ügyvezetője. Bencsik János, január elsejével távozott klíma- és energiapolitikai államtitkár korábban úgy fogalmazott, "a szaktárca átvezette a széles körű egyeztetések és a felmerült tapasztalatok alapján azonosított, szakmailag jogosnak és indokoltnak tartott pontosításokat az új távhő-szabályozási rendszeren". Ezek nagyrészt technikai módosítások voltak, illetve több helyen módosultak a központilag meghatározott (termelői és szolgáltatói) távhőárak is, így a legtöbb településen már nullszaldós, esetleg minimális nyereséget is termelő működésre nyílik lehetőség a kapcsolt erőművek számára.

Az október elsejétől érvényes árakat a szakma több szereplője szerint nem jól határozták meg, sok esetben a termelőknek túlzottan alacsony, a távhőszolgáltatóknak pedig túlzottan magas összegeket határoztak meg. A kapcsolt szerkezetátalakítási díjból (amelyet az áramfogyasztók kilowattóránként 1,2 forint összegben fizetnek meg) befolyó mintegy 40 milliárd forintnak csak egy részét osztotta ki korábban a szaktárca, több mint 10 milliárd forintból pedig egy intervenciós alapot hoztak létre, amely a rendszer finomhangolására adott lehetőséget. Úgy tudjuk, ezt az összeget már teljes egészében felhasználták.

A problémákkal szembesülő távhőtermelők egyenként egyeztetnek a Magyar Energia Hivatallal a megfelelő árak (és azok termelő és szolgáltató közötti megoszlása) kapcsán. Bercsi úgy látja, az országban 10 és 20 közé eshet azon települések száma, ahol gond adódhat a díjtételek miatt.

A rendszerben nem jelent komoly többletet a távhő január elsejétől érvényes 4,2 százalékos áremelkedése, gyakorlatilag finomhangolásként értelmezhető. Az MKET korábban 15-20 milliárdos éves többletveszteséggel számolt a hatósági távhőárak alapján, ez mára 2−5 milliárd forintra csökkent a becslések szerint. Nagy kérdés azonban a gyengülő forint és az emelkedő olajár − a tüzelőanyag-költségek emelkedésének kezelése további komoly problémákat vethet fel.

HOZZÁSZÓLÁSOK