A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve "rehabilitálták" a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta - mondta a napilapnak Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke.

A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.

Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfakörbe.

A terméktanács elnöke szerint részben azért maradt el az adócsökkentés, mert olyan termékekre vezette be eddig a kormány a kedvezményes kulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez pedig sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik.

Jó hír viszont az, hogy a friss tej után a tartós (uht) és a féltartós (esl) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az uht miatt szorgalmazta a kedvező áfakörbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve.

Kép forrása: Shutterstock