Telítődtünk adósságból, nem kell az olcsó hitel sem?

A lakossági hitelek iránti érdeklődés júliusban ismét alábbhagyott az előző havi megugrás után - derült ki az MNB statisztikájából.
NAPI, 2010. augusztus 31. kedd, 11:00
Fotó:

A lakosság által júliusban kötött, jelzálog-alapú hitelszerződések állományának értékben 93 százaléka forinthitel volt, a szerződések összértéke főként a deviza-alapú hitelek iránti mérséklődő érdeklődés miatt csökkent az előző hónaphoz képest, amikor a jegybank a forint-alapú lakás és szabad felhasználású lakossági, valamint az 1 millió euró feletti nem pénzügyi vállalati hitelek állományában is jelentős megugrást regisztrált. A forint személyi hitelek új szerződéseinek értéke esetén szintén egy erősebb visszaesés következett be júliusban.

Idén júliusban a háztartások által felvett új forinthitelek átlagos hitelköltség mutatói jelentősen csökkentek, de az euró-alapú hiteleknél még nagyobb mértékű csökkenést tapasztalt az MNB. A forint- és euróhitelek átlagos hitelköltség mutatói közti különbség a lakáscélú hitelek esetében 2,45 százalékra, és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1,77 százalékra nőtt.

A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos kamatlába - összértékük csökkenésével párhuzamosan - szinte változatlan maradt, míg az euróhiteleknél mind az 1 millió euró alatti és feletti hitelek esetében is kisebb csökkenés figyelhető meg.

A háztartások forint és euróbetéteinek átlagos kamatlábai kisebb mértékben nőttek. Az új szerződések értéke az euróbetétek esetében szinte változatlan maradt, míg a forintbetétek esetében az előző havi enyhe csökkenést követően növekedés volt tapasztalható.

A nem pénzügyi vállalatok forintbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak, míg az euróbetéteké kisebb mértékben csökkentek. Az új szerződések értéke a forint és euróbetétek esetén is csökkent.

HOZZÁSZÓLÁSOK