Teljesen átalakítanák az adórendszert

A Policy Agenda mérése szerint Magyarországon a munkavállalók kétharmadának a bére nem éri el az átlagbért, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018. májusában bruttó 327 486 forint volt, ezen a helyzeten pedig elsősorban az adórendszer átalakításával, a több kulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke hétfőn Budapesten.
Dzindzisz Sztefan, 2018. október 8. hétfő, 13:52
Fotó: Unsplash

A tisztes munka világnapja alkalmából a Maszsz által szervezett konferencián a szakszervezeti vezető hozzátette, a szakszervezet azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadó - a jelenlegi 15 százalékos szintről - jelentősen csökkenjen azoknál a munkavállalóknál, akik minimálbérért, illetve garantált bérminimumért dolgoznak.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, hogy számításaik szerint 100 munkavállalóból 69 keresete nem éri el az átlagbért.

A Policy Agenda meghatározta a magyar dolgozók bérének a mediánját is 2016-ra és 2018-ra, a számításhoz a Maszsz kikérte a Pénzügyminisztériumból a tárca által évente májusban készített egyéni bér- és kereset statisztika 2016-os adatait, és emellett felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal 2017-es mélyreható kereset-vizsgálatának eredményeit. Mindezekből a Policy Agenda becslések útján megállapította, hogy a mediánbér 2016 májusában körülbelül 194 ezer forint volt, 2018-ban pedig 242 000 ezer forintra tehető, ugyanakkor a KSH számításai szerint 2016 májusában 262 136 ezer forint, 2018 májusában pedig 327 486 ezer forint volt az átlagbér. (A bérek medián értékének kiszámításához a kereseteket sorba rendezik: a középen lévő medián összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet keres.)

Kiss Ambrus kiemelte, minél nagyobb a medián bér és az átlagbér közti különbség, annál nagyobb a béregyenlőtlenség. A probléma megszüntetéséhez egyebek mellett át kell alakítani az egy kulcsos adórendszert - mondta, és át kell alakítani a félperifériás gazdasági modellt, amelyre Magyarország épül. Kifejtette, nem arra kell törekedni, hogy autógyártók érkezzenek az országba, hanem arra, hogy a kutatás-fejlesztés gazdasági ág erősödjön. Kordás László megjegyezte, kedden üléseik a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (Vkf), ahol a 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás 2018-ra gyakorolt gazdasági hatásairól tárgyalnak. Ezen felül szóba kerül még a jövő évi béremelés is - írja az MTI.

Kordás László elmondta, hogy a Maszsz az ülésen arra törekszik majd, hogy a szociális partnerek és a kormányzati oldal egyaránt ugyanazokból az adatokból, a PM évente elkészített bér és kereseti statisztikájából dolgozzon a 2019-es bérek megállapításánál. Megjegyezte, a Policy Agenda azért tudott csak a 2016-os a tárca által készített statisztikából dolgozni, mert a PM 2017-ben ezt nem készítette el. Ugyanakkor elmondta, hogy a PM arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy 2018. novemberéig pótolni fogja a hiányosságot.

A kép forrása: Rawpixel/Unsplash.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Nyugatos_szolasszabadsag, 2018.10.10 13:35

Megint segélyes meg "mindenkiminimálbéres" társadalmat kéne építeni mi?!
Gyökerek!

Itt siránkoznak, hogy mennyire nem emelkedik a minimálbér közelében keresők bére, a másik oldalon meg évek óta ezerrel tolják Orbánék a minimálbér drasztikus emelését, ami ellen megintcsak tiltakoznak részben ugyanezen emberek.

Az azért elég komikus, hogy egyesek hozáállása a "bármi történjen, Orbán elbaszta" -ra alpul.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html