Tényleg besült a csodafegyver? - megjött az IMF válasza

Az elmúlt időszak jelentős árfolyammozgásai kapcsán felélénkültek az olyan viták, melyek szerint a külkereskedelem és az árfolyamok mozgása elszakadhatott egymástól. Ebbe a vitába a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beszállt. A hamarosan publikálandó Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook - WEO) című kiadványuk elemző részeiben egyebek mellett azt vizsgálták, hogy az árfolyamok kiigazításával még korrigálhatóak-e a kereskedelmi mérlegekben bekövetkezett egyensúlytalanságok.
Szabó Zsuzsanna, 2015. szeptember 30. szerda, 07:22
Fotó: Reuters

Az IMF a tanulmányában rámutat, hogy az elmúlt időszakban szokatlanul nagy volt az árfolyammozgás több deviza esetében is. Az amerikai dollár több mint 10 százalékot erősödött reálértelemben 2014 közepe óta. A jen több mint 30 százalékot esett 2012 közepe óta, míg az euró több mint 10 százalékot vesztett értékéből. A brazil, kínai és indiai deviza szintén szokatlanul nagy változásokat produkált az elmúlt időszakban.

A kilengések elindítottak egy vitát arról, hogy ezek milyen hatással lehetnek a kereskedelemre. Az alkalmazkodó monetáris politika egyik gazdaságélénkítő eszköze - a kamatvágás mellett - a leértékelés, amely az adott ország termékeit teszi vonzóbbá az exportpiacokon.

Egyesek úgy vélik - hagyományos gazdasági modellekre alapozva -, hogy az árfolyam-mozgásoknak jelentős hatása lehet az exportra és az importra, míg mások úgy gondolják, hogy az országok között egyre jobban szétoszló gyártás - azaz az a globális értékláncok előtérbe kerülése - azt is jelenti, hogy az árfolyamok alakulásának most már sokkal kisebb a jelentősége a kereskedelemben, mint korábban, sőt lehet, hogy a két tényezőnek már nincs is egymásra hatása. Ez a vita az IMF szerint azért fontos, mert amennyiben a két tényező elszakadt egymástól, az a monetáris politikai döntéseket is megnehezítheti, miután nehezebbé válhat a kereskedelmi mérlegekben keletkező egyensúlytalanságok kezelése.

Nem újdonság

Az árfolyam és a kereskedelem hatásának egymástól elszakadásával kapcsolatos viták nem újak. A Valutaalap tanulmánya példaként az 1985-ös úgynevezett Plaza-egyezményt említi; a New York-i Plaza hotelben a világ akkori öt vezető hatalmá­nak (Egyesült Államok, Japán, NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország) pénzügyminiszterei megszüntették a kötött jen/dollár árfolyamot. A jen/dollár átváltási arány csaknem a felére zuhant, a kereskedelmi forgalom viszont ehhez csak nagyon lassan alkalmazkodott. Akkor is néhányan azt gondolták, hogy a kereskedelem és az árfolyam elszakadt egymástól, de az 1990-es évek elején az amerikai-japán kereskedelmi mérleg kiigazodott, nagyjából a hagyományos modellek előrejelzései szerint.

Az IMF ezúttal mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok esetében az elmúlt három évtizedre visszatekintve nézte meg a tapasztalatokat, azaz a szokásosnál nagyobb mintát vett alapul. A kutatók azt tapasztalták, hogy egy 10 százalékos reál effektív árfolyamesés a GDP 1,5 százalékának megfelelő emelkedést eredményez a nettó exportban - igaz az átlag körül jelentős szóródásokat mutatnak egyes esetek. Továbbá az is elmondható, hogy bár évekbe telhet, hogy az árfolyamban bekövetkezett változás teljesen kifejtse a hatását, ennek nagy része az első évben megtörténik - jegyezte meg Daniel Leigh, az IMF kutatási részlegének helyettes osztályvezetője a tanulmány bemutatásakor. A Valutaalap kutatói szerint az árfolyam-leértékelésen átesett gazdaságok között azok esetében a legnagyobb mértékű az export megugrása, amelyeknél a belső kereslet pang és a pénzügyi rendszer normálisan működik.

Magyarországra különösen igaz

Az IMF elemzése csak csekély mértékű "elszakadást" talált az árfolyammozgások, valamint az export és import alakulása közötti kapcsolatban. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy a globális értékláncok szerepének növekedésével, melynek következtében a termelés különböző szakaszai más-más országokban zajlanak, gyengíti a két tényező közötti kapcsolatot. Ez az IMF szerint különösen igaz Magyarországra, Romániára, Mexikóra és Thaiföldre, miután ezek az országok jelentősen növelték az elmúlt években a globális értékláncokban a részvételüket.

Az IMF szerint azonban a fenti megállapítások kezelésekor érdemes szem előtt tartani, hogy a globális értéklánchoz kötött kereskedelem az elmúlt évtizedekben csak fokozatosan nyert teret és úgy tűnik, hogy előretörése is lassult, azaz a globális kereskedelem jelentős hányadát még mindig a hagyományos kereskedelem teszi ki.

Az árfolyammozgások és az összexport és import közötti kapcsolatban általában vett gyengülésnek is csekély jele látszik - legalábbis ezidáig - mutat rá az IMF.  A Valutaalap szakemberei arra is kevés bizonyítékot találtak, hogy e két tényező elszakadása egymástól különböző országcsoportokra is igaz legyen - itt példaként egyebek mellett Ázsiát és Európát emeli ki, ahol a termelés különböző szakaszai különösen látványosan oszlik szét országok között.

A GDP-n belül az export és az import arányának növekedése esetén az árfolyam és a kereskedelem között még a gyengébb kapcsolat is összhangban lehet az árfolyammozgással, így nagyobb súlyt adva GDP-ben a kereskedelem százalékos részesedésének.

A legfőbb kivételnek Japán stabilitása látszik, amely némi bizonyítékot szolgáltat a két tényező egymástól való elszakadására: az export növekedése elmaradt a várttól a jelentős árfolyamgyengülés ellenére. Ez a gyenge exportteljesítmény azonban egy sor olyan japánspecifikus tényezőt takar, amelyek részlegesen ellensúlyozták a jen gyengülésének exportra gyakorolt pozitív hatásait, ami nem feltétlenül igaz más gazdaságokra - mutat rá az IMF.

Számít az árfolyam?

Az elmúlt időszak árfolyammozgásai a nettó export gazdaságok közötti jelentős újraelosztását jelenti, az USA és a dollárral együtt mozgó gazdaságok felől az eurózóna és Japán felé, illetve az euróhoz és a jenhez kötött gazdaságok felé. Ezeken a közvetlen hatásokon túl az exportban és az importban bekövetkező változások a fundamentumokban bekövetkező változásokat is jelezhetik, amelyek szintén befolyásolhatják az árfolyamot (a kereslet növekedése nemzeti szinten és a kereskedelmi partnereknél, valamint a nyersanyagárak mozgása).

Az IMF szerint a tanulmány megállapításainak legfőbb tanulsága, hogy az árfolyam kiigazítása segíthet a kereskedelmi mérlegekben bekövetkezett egyenlőtlenségekben. Vagyis a Valutaalap szakemberei szerint az árfolyam mozgásának továbbra is erős hatása van az export- és import árakra, amelyek kihatnak az inflációra és a monetáris politikára is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2015.09.30 11:07

IMF s Magyarország?

Mi nem vagyunk kapcsolatban ilyen hárombetűsekkel...

Nálunk a háromnevűek a jók, nem a hárombetűsek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html