Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
A magasabb életminőséget, szolgáltatásokat nyújtó magyar vidék jövőjét akkor helyezzük biztos alapokra, ha a hazai és uniós forrásokkal gazdaságélénkítő beruházásokat, a befektetők számára pedig vonzó beruházási környezetet teremtő fejlesztéseket támogatunk. Elsődleges szempont, hogy a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett nyújthassanak be kérelmeket a pályázók - mondta a miniszter.
A Vidékfejlesztési Program 5 pályázati felhívásán keresztül eddig 1873 helyi önkormányzat fejlesztéseit, beruházásait támogatta a minisztérium. A megítélt támogatás összege meghaladja 81 milliárd forintot, amelyből mintegy 55 milliárd forintot már kifizettek.
Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy jelenleg 310 termelő piac működik országszerte, a "Helyi piacok és közétkeztetés fejlesztése" című felhívás keretében pedig 395 kérelmet támogatott az agrártárca. Emellett a minisztérium a "Településkép, közösségi tér fejlesztése" című felhívásra beérkezett 452 támogatott kérelmen keresztül mintegy 15 milliárd forinttal segítette azokat a beruházásokat, amelyeknek köszönhetően falvaink, vidéki városaink mindinkább felvehetik a versenyt életminőségben Európa településeivel.
Fontos, hogy a fiatalok meglássák a vidék szépségét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Az élhető környezet és az összetartó helyi közösség egyaránt arra ösztönzi a fiatalokat, hogy itthon maradjanak, Magyarországon dolgozzanak, szülőföldjükön alapítsanak családot és a hazájukban boldoguljanak.
Nagy István korábban beszélt arról, hogy a kormány támogatásának köszönhetően csaknem háromszorosára nőtt a termelői piacok száma 2012 és 2019 között. A kormány még 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a vidék saját erőforrásaira támaszkodva erősítse önállóságát, növekedjen a munkaerő- és népességmegtartó ereje. A rendelkezés értelmében a termelői piacok a kereskedői piacokhoz képest könnyített feltételek mellett üzemelhetnek, azzal a kikötéssel, hogy ezeken a piacokon kizárólag kistermelők értékesíthetik a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. Akkor 117 termelői piac alakult, számuk pedig azóta folyamatosan nő.
Az agrártárca 2010 óta dolgozik közösen a termelőkkel, az önkormányzatokkal és a szakmai szervezetekkel azon, hogy segítsék a kiváló magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek helyben történő értékesítését. A fogyasztók számára történő közvetlen értékesítés, tehát a közbeiktatott szereplők nélküli kereskedelem lehetőségének megteremtése pedig hozzájárulhat a termelői jövedelmezőség növeléséhez is.
A magyar agrárgazdaság sikeres jövőjének egyik fontos feltétele, hogy a vidék saját, helyi erőforrásaira támaszkodva önálló legyen, ezáltal pedig növekedjen a munkaerő-, és népességmegtartó ereje. Ezért is támogatja a kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel a helyi élelmiszer termelést és a helyi élelmiszer értékesítést. Ez a célkitűzés nemcsak gazdasági szempontból fontos, a termelői piacok ugyanis erősítik a helyi közösségeket, személyes kapcsolat alakul ki vásárló és eladó között, a fogyasztók kiváló minőségű, helyben, kedvezőbb ökológiai mutatókkal megtermelt élelmiszerekhez jutnak, továbbá őrzik gazdag gasztronómiai kultúránkat.
De baromi gyorsan telik az idő. Öt év. Az már egy fél évtized. Egy huszad évszázad. Egy évezrednek a kétszázad része. - Dirr, most csapott tarkón főszerkesztőnk, Papp Tibi papucsa...