Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magasabb életminőséget, szolgáltatásokat nyújtó magyar vidék jövőjét akkor helyezzük biztos alapokra, ha a hazai és uniós forrásokkal gazdaságélénkítő beruházásokat, a befektetők számára pedig vonzó beruházási környezetet teremtő fejlesztéseket támogatunk. Elsődleges szempont, hogy a lehető legkisebb adminisztrációs teher mellett nyújthassanak be kérelmeket a pályázók - mondta a miniszter.

A Vidékfejlesztési Program 5 pályázati felhívásán keresztül eddig 1873 helyi önkormányzat fejlesztéseit, beruházásait támogatta a minisztérium. A megítélt támogatás összege meghaladja 81 milliárd forintot, amelyből mintegy 55 milliárd forintot már kifizettek.

Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy jelenleg 310 termelő piac működik országszerte, a "Helyi piacok és közétkeztetés fejlesztése" című felhívás keretében pedig 395 kérelmet támogatott az agrártárca. Emellett a minisztérium a "Településkép, közösségi tér fejlesztése" című felhívásra beérkezett 452 támogatott kérelmen keresztül mintegy 15 milliárd forinttal segítette azokat a beruházásokat, amelyeknek köszönhetően falvaink, vidéki városaink mindinkább felvehetik a versenyt életminőségben Európa településeivel.

Fontos, hogy a fiatalok meglássák a vidék szépségét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Az élhető környezet és az összetartó helyi közösség egyaránt arra ösztönzi a fiatalokat, hogy itthon maradjanak, Magyarországon dolgozzanak, szülőföldjükön alapítsanak családot és a hazájukban boldoguljanak.

Nagy István korábban beszélt arról, hogy a kormány támogatásának köszönhetően csaknem háromszorosára nőtt a termelői piacok száma 2012 és 2019 között. A kormány még 2012-ben határozta meg jogszabályi keretekkel a termelői piac fogalmát. Erre azért volt szükség, hogy a vidék saját erőforrásaira támaszkodva erősítse önállóságát, növekedjen a munkaerő- és népességmegtartó ereje. A rendelkezés értelmében a termelői piacok a kereskedői piacokhoz képest könnyített feltételek mellett üzemelhetnek, azzal a kikötéssel, hogy ezeken a piacokon kizárólag kistermelők értékesíthetik a saját gazdaságukból származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. Akkor 117 termelői piac alakult, számuk pedig azóta folyamatosan nő.

Az agrártárca 2010 óta dolgozik közösen a termelőkkel, az önkormányzatokkal és a szakmai szervezetekkel azon, hogy segítsék a kiváló magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek helyben történő értékesítését. A fogyasztók számára történő közvetlen értékesítés, tehát a közbeiktatott szereplők nélküli kereskedelem lehetőségének megteremtése pedig hozzájárulhat a termelői jövedelmezőség növeléséhez is.

A magyar agrárgazdaság sikeres jövőjének egyik fontos feltétele, hogy a vidék saját, helyi erőforrásaira támaszkodva önálló legyen, ezáltal pedig növekedjen a munkaerő-, és népességmegtartó ereje. Ezért is támogatja a kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel a helyi élelmiszer termelést és a helyi élelmiszer értékesítést. Ez a célkitűzés nemcsak gazdasági szempontból fontos, a termelői piacok ugyanis erősítik a helyi közösségeket, személyes kapcsolat alakul ki vásárló és eladó között, a fogyasztók kiváló minőségű, helyben, kedvezőbb ökológiai mutatókkal megtermelt élelmiszerekhez jutnak, továbbá őrzik gazdag gasztronómiai kultúránkat.