Termőföldet venne? Rossz hír érkezett

Átlagosan tíz százalékkal nőtt a szántóterületek ára tavaly éves szinten, egyes művelési ágakban pedig még ennél is nagyobb volt a termőföld ellenértéke Magyarországon.
Tóth László Levente, 2019. november 8. péntek, 11:43
Fotó: MTI/EPA

Az áremelkedés néhány éve már erőteljes - művelési áganként ugyan eltérő mértékű, de összességében "hegymenetben" van - derül ki az Agrotax Kft. földpiaci elemzéséből, amelynek készítése során összesen 19 563 adásvételi tranzakció adatait használták fel. A keresleti piac dominanciájának számos oka van, az optimális birtokméret kialakításától egészen a nyugat-európai áraktól való elmaradásig. A magyarországi termőföldeknek nagyságrendileg kétmillió tulajdonosa van, ami rendkívül szétaprózódott tulajdoni szerkezetre utal.

Az elemzés szerint a föld hektáronkénti átlagára tavaly 1 millió 437 ezer forint volt. Már az Észak-Magyarország régióban is egymillió forint felett, 1 millió 117 ezer forintra alakult az átlagos hektárár, de a legmagasabb, 1 millió 757 ezer forintos árakat a Dél-Alföldön tapasztaltak. Megyénkénti összehasonlításban - a Budapesthez tartozó földek 3 millió 100 ezer forintos hektáronkénti átlagárát követve - a legmagasabb, 1 millió 969 ezer forintos hektáronkénti átlagárak Békés megyében voltak. A legalacsonyabb, hektáronként 994 ezer forintos földárakat ugyanakkor Nógrád megye mutatta.

Az értékesített 27 ezer hektárnyi föld nagyságrendileg háromnegyede, közel 20 ezer hektárnyi terület tartozott a szántó művelési ághoz. Az erdők szintén jelentős értékesítési volument mutattak, 4 ezer hektárt meghaladó összforgalommal. További 2 ezer hektárt alig meghaladó forgalom mutatkozott a gyep-, rét-, legelő művelési ágú területek esetében. Az összes, vizsgált értékesített földterületnek jóval kisebb részét tették ki a gyümölcsösök 393 hektárral, illetve a szőlők 330 hektárral.

Ott pörögnek a tranzakciók, ahol "zsírosak" a földek

A múlt évben a legtöbb föld az Dél-, illetve Észak-Alföldön cserélt gazdát, régiónként nagyságrendileg 5800, illetve 5500 hektáros forgalommal, összesen több, mint 40 százalékát adva a tárgyévi értékesítési volumennek. Megyei szinten a legtöbb földet Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megyében értékesítették, megyénként 2000 és 2200 hektár közötti összterülettel. A legkevesebb földterület - 57 hektárnyi Budapesthez tartozó föld mellett - Komárom-Esztergom, Nógrád,Vas, Tolna, Heves megyékben cserélt gazdát, megyénként kevesebb, mint ezer hektárnyi forgalommal.

Egy hektárnyi szántóterületért átlagosan 1 millió 551 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon, így a szántók átlagára immár meghaladta a másfél millió forintos fajlagos árat tavaly. A fenti érték mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évre számolt országos, szántóföldekre számított átlagárhoz képest, emellett elmondható, hogy minden régióban emelkedtek a szántók árai.

A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés szintén az Észak-Alföldön volt, ahol átlagosan csaknem 15 százalékkal magasabb szántóárak alakultak ki tavaly, emellett 13,7 százalékos drágulás volt Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön pedig 10,9 százalék. A legkisebb mértékű, 6,3 százalékos emelkedés a Dél-Dunántúlon következett be.

A szántóárak a régiókhoz hasonlóan mindegyik megyében emelkedést mutattak. Budapest után - a fővároshoz tartozó területekről mindössze 37 darab szántó értékesítést tartalmazó adat állt rendelkezésre - a legnagyobb átlagos drágulást Hajdú-Bihar megye mutatta, mintegy 20 százalékos növekedéssel, emellett a Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Pest, Csongrád, Tolna, Veszprém, Békés megyében megfigyelt árakat is 10 százalékot meghaladó mértékű átlagos növekedés jellemezte. A legkisebb, 5 százalék alatti áremelkedés Baranya és Vas megyében volt megfigyelhető.

HOZZÁSZÓLÁSOK