Jelenleg öt nagy jegybank alkalmaz negatív alapkamat, amelyek a globális GDP 25 százalékát adják (Dánia, Svájc, ECB, Japán, Svédország). Csakhogy a monetáris döntéshozók által az eredetileg megfogalmazott célok (inflációs várakozások, árfolyam, növekedés) közül egyet sem sikerült elérni. Emiatt is döntött úgy az MNB monetáris tanács (MT), hogy a pozitív tartományban tartja a kamatszintet - mondta Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu makrogazdasági konferenciáján. Szavai szerint az MNB próbálja megtalálni azokat a csatornákat, amelyekkel a piaci hitelezés helyreállhat.

Úgy vélem, hogy a jegybanknak továbbra is az inflációs cél elérése az elsődleges küldetése - jegyezte meg Karvalits Ferenc, a jegybank korábbi alelnöke. Az alapvető monetáris eszközrendszer pedig a kamatokon keresztül tud a hitelezés élénkítéshez hozzájárulni. A többi, az MNB által mostanában bevetett eszköz használata nem az MNB dolga, arra a költségvetés és a mögötte álló intézmények feladata volna. Ráadásul ez a megoldás nem hatékony - tette hozzá Karvalits.

A jegybanki eszközrendszer átláthatósága nagyon fontos a pénzpiaci szereplők számára. Félő, hogy a jelenleg alkalmazott eszközök volatilitást hoznak a rövid pénzpiaci kamatoknál. Ez viszont minden szereplő számára költségekkel jár. A nagyobb bizonytalanság pedig kockázatos lehet akkor, amikor az MNB kamatemelésre kényszerül.

Az MNB figyeli a bankpiaci volatilitás esetleges növekedését, ennek kezelésére megvannak a megfelelő eszközei - reflektált a felvetésre Virág Barnabás.

Ahogy az adósságráták mennek lefelé, a fiskális politika kezd visszatérni. Már csak azért is, mert a monetáris politika csak segíteni képes a gazdasági növekedést, egyedül nem képes azt felpörgetni - jegyezte meg Bod Péter Ákos volt MNB-elnök.