Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság cikke

A fideszes Répássy Róbert javaslatára a parlament megszüntetheti a kizárólagos, illetve többségi állami tulajdonban lévő cégek igazgatótanácsát, illetve három főben maximálná e cégek felügyelőbizottságának létszámát. A fideszes képviselő a gazdasági válságra hivatkozva korlátozná a taglétszámot, illetve szűkítené az fb-tagok javadalmazását, úgy, hogy a tiszteletdíjuk maximum a mindenkori átlagkereset lenne.


Az, hogy a parlament napirendjére tűzte a javaslatot, annak köszönhető, hogy három szocialista képviselő félreszavazott, így a négy ellenzéki párt támogatásával meglett a többség. A kormány jó arcot vágott a kudarcához és megkezdte a javaslat szétbombázását. Ennek nyomán az ellenzéki képviselő spórolós javaslatait immár a kormány is támogatja. Répássy eredeti javaslata szerint a spórolási szabályokat visszamenőleg 2009 januárjától kellene módosítani, míg az MSZP, illetve a kormány a vagyontörvény módosítását kitolná 2010 júniusára, mondván, minek a nagy sietség, így már jobb, ha megvárják az idei gazdasági év lezárását (és a választásokat).


Az MSZP-s képviselők továbbvitték a gondolatot: nemcsak az állami cégeknél indokolt a spórolás, hanem az önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásoknál is, illetve az önkormányzatok gazdálkodó szervezeteire is kiterjesztenék a törvény hatályát - bár ebben már nem ért egyet a kormány és a frakció.


Podolák György és Kálmán András szocialista képviselők javaslata tovább puhítaná a csomagot azzal, hogy a javadalmazási stop nem lenne érvényes a közellátás biztonságából kiemelkedő cégekre, valamint az Magyar Postára, a MÁV-ra, illetve a Magyar Fejlesztési Bankra. A kormány azonban jelenlegi formájában nem támogatja a szocialisták erős embereinek módosításait, mert a képviselők javaslata nemcsak a bizottsági tagságért járó tiszteletdíjra, hanem a pontatlan fogalmazás miatt a teljes munkabérre kiterjedne. A pongyola fogalmazás okán ugyanis a teljes javadalmazást állítanák be az átlagbér szintjére, így az MVM alkalmazottja többet kereshetne, mint a vezérigazgató.


A törvénymódosításról leghamarabb három hét múlva szavazhat a parlament, ám hogy milyen formában kerül végszavazásra, nem lehet megjósolni.