A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke Ami nem szerepel nevesítetten a törvényben, az nem lesz kedvezményes, s az adótábla szerint adózik majd. Vagyis megszűnik a természetbeni juttatásokra vonatkozó, a munkabérteherhez képest alacsonyabb, ám így is jelentős mértékű adóteher - ez 54 százalék szja-ból és 27 százalék egészségügyi hozzájárulásból tevődött össze, végső mértéke pedig 98 százalék feletti volt. Ehelyett kell 16 százalék szja-t, emellett pedig munkaadót és munkavállalót terhelő járulékot fizetni. Azaz a nevesített cafeteriaelemek kedvezménye az lesz, hogy azok után járulékot nem kell fizetni, csak szja-t. Jövőre a megszokottak mellett azonban új szereplője is lesz a rendszernek, mégpedig az úgynevezett megújulási kártya. A kártyáról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy azt évente 300 ezer forint összegig töltheti fel kedvezményesen a munkáltató. A kártya működésének részleteiről külön rendelet szól majd, amely eddig nem vált ismertté. A rendelkezésre álló gyér információk alapján a kártya talán az egészségpénztárak néhány évvel ezelőtt hatályos szabályok szerint működő szisztémájának felelhet meg. Korábban a pénztári befizetések terhére nemcsak egészségügyi ellátást, gyógyszereket vagy szemüveget lehetett vásárolni, hanem adott esetben kerékpárt vagy síbérletet is. Felmerülhet ezek alapján az a kérdés is, miért nem áll vissza az eredeti rendszer, vagyis miért nem az egészségpénztárakat fejleszti tovább a kormány, ahelyett, hogy - legalábbis a jelek szerint - valamilyen konkurenciát kreál számukra. Jövőre nem változik a felhasználás szabályozása. Viszont ha valóban kialakul egy konkurens termék, az sem lesz egyértelmű, mit akar majd a kormány a pénztárakkal. Az önkéntes pénztárak - nyugdíj- és egészségpénztárak - tagjai tavaly 9,3 milliárd forint kedvezményt érvényesítettek a bevallásaikban, az érintettek száma pedig megközelítette a félmillió főt. Két évvel ezelőtt a kedvezmény még 10,2 milliárd forint volt, a kedvezményt érvényesítők száma pedig 537 ezer főt tett ki.