Alapvetően elektronika, biotechnológia és élelmiszer-ágazatokból érkeztek a potenciális befektetők, köztük vannak amerikaiak, ázsiaiak és európaiak is.

Az idén május 20-ig 37 exportfejlesztési rendezvényt szervezett  a HITA, amin több mint ezer magyar kkv vett részt - a sikeres tárgyalásokat lebonyolítók exportja ennek nyomán mintegy 30 millió euróval nő.

A következő két hétben közel félszáz olyan szakmai szervezettel ülnek le a HITA szakértői, akikkel együttműködési megállapodást szeretnének kötni - mondta az elnök. A szervezet az ITD-hez hasonlóan három fő területre, a járműiparra, az élettudományokra és az élelmiszeriparra koncentrál.

A HITA az exportfejlesztési programoknál - amelyek illeszkednek az Új Széchenyi tervhez és a Széll Kálmán tervhez is - a hagyományos területek mellett olyan új piacokra koncentrál, mint az arab térség, vagy Délkelet-Ázsia. Ezekbe a régiókba olyan állami delegációk indulnak, amelyekhez vállalkzások is csatlakozhatnak. Régiónkban Szerbiában indult el egy nagy hullám, ezen a piacon erősödő magyar jelenlétet tapasztal a HITA, aminek részben oka, hogy innen vámmentesen érhető el az orosz piac - fogalmazott az elnök.

Felemásan áll a költségvetés

Az eredetileg 5,6 milliárd forintosra tervezett idei büdzsét egyrészt a költségvetési szerveket érintő általános zárolás (mintegy félmilliárd forint), illetve az érinti hátrányosan, hogy az ITD által kezelt GOP-támogatási szerződés átvétele folyamatban van, az innen várt 1,8 milliárd forint még nem érkezett be.

Az idei, már meglévő 3,6 milliárdos állami forrás még így is magasabb, mint amit az ITD kapott - fogalmazott Dobos Erzsébet, aki szerint jelentős spórolást jelent az ITD-hez mért kisebb létszám, illetve az, hogy az alkalmazottak kormánytisztviselők, akiket az érvényes bértábla szerint fizetnek.

A 3,6 milliárdból 1,1 milliárd a Nemzetközi Befektetésösztönzési Célelőirányzatból származik, a többi működési költség. Az 1,1 milliárd forintos keret 60 százaléka az exportfejlesztést, a többi a befektetésösztönzési tevékenységet szolgálja.

Hozzátette: a hivatal együttműködik a multinacionális cégekkel és a kamarákkal, hogy új magyar beszállítókat tudjanak bevonni, például képzések révén. Eddig 36 nagyvállalattal és kétszer ennyi potenciális beszállítóval tárgyaltak.

A kormányhatározattal létrehozott hivatal kevesebb embert foglalkoztat, mint a még mindig működő, de megszűnésre ítélt, a funkciókat és feladatokat tekintve elődszervezetnek számító ITD Hungary Zrt. Utóbbi több mint kétszáz főnek adott munkát, a HITA-t másfélszáz pozícióval hozták létre. Ezek feltöltöttsége a közelmúltban - információink szerint - még 50 százalék alatt állt, ám a tájékoztatón közölt adatok szerint már 72 százalékról van szó, azaz Budapesten 137-en dolgoznak. A regionális irodahálózat rosszabbul áll, az ott dolgozó 18 fő a tervezett létszám bő fele.