A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Sok más ágazathoz hasonlóan az egykor európai szinten meghatározó magyar gyógynövénytermesztés is a rendszerváltás áldozata lett. A rendszerváltás idején még pontos statisztikák készültek a termőterületekről, a gyűjtésről és az exportról, mára viszont csak becsülni lehet az ágazat nagyságát, éves termelési értékét. 1990-ben még mintegy 35-40 ezer hektáron termesztettek az országban gyógynövényeket − többnyire nagyüzemi körülmények között, bár jelentős volt a kisebb magángazdaságokban a kézimunka-igényes kultúrák termesztése is −, napjainkra a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács 20-25 ezer hektár közé teszi a termőterületet. Pontos adatok csak a mák ellenőrzött termeléséről vannak, a Tiszavasváriban működő feldolgozó ugyanis szigorú nyilvántartást vezet: e szerint évente időjárásfüggően 6-8 ezer hektár között változik a betakarított termőterület.

A legnagyobb területen termesztett fajok a mák mellett a mustár, a koriander, a fűszer- és az édeskömény. A rendszerváltás környékén még évente nagyjából 35-40 ezer tonna gyógynövényrészt, drogot és 80-100 tonna illóolajat állítottak elő, napjainkra 25-30 ezer tonna közé esett vissza a drogtermelés.

Folyamatosan csökkent a gyűjtésből származó mennyiség is az elmúlt években. Amíg 1990 táján ez még több tízezer embernek biztosított kiegészítő jövedelmet − volt olyan időszak, amikor a jól szervezett gyűjtői és felvásárlói hálózatnak köszönhetően évente több mint 400 ezren foglalkoztak gyűjtéssel − és hozzávetőleg évi 15 ezer tonna volt a gyűjtött mennyiség, addig mostanra ez utóbbi 3-4 ezer tonnára esett vissza és alig 10 ezren foglalkoznak gyűjtéssel.

Az ágazat szereplői szerint az elavult és zavaros szabályozási háttér átalakításával ismét több tízezer, hátrányos munkapiaci helyzetű térségben élő, alacsonyan képzett munkanélkülinek jelenthetne újra kiegészítő jövedelmet a gyűjtés.

További részletek a szerdai Napi Gazdaságban.