Tízezrek veszíthetik el a munkájukat (bővített)

A jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását - jelentette ki Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI, 2012. július 12. csütörtök, 16:10
Fotó: Napi.hu

Galló Istvánné ezt részben a fenntartóváltással magyarázta. Mint mondta, a járásokhoz kerülő iskolák esetén a tankerületek arra fognak törekedni, hogy 100 százalékos kihasználtsággal működtessék az intézményeiket, így a kisebb tanulói létszámmal működőket átcsoportosítják, aztán kiürítik és bezárják majd.

A PSZ elnöke szerint az elbocsátást támasztja alá a kötelező óraszám emelése, továbbá a csak 16 éves korig tartó tankötelezettség is. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: egy, a témában készült minisztériumi szakanyag is 4900 álláshely megszűnésével számol.

Galló Istvánné hangsúlyozta: a 10-15 ezres adat nem csupán a PSZ számítása, hanem külső gazdasági szakemberek is ezt támasztják alá. Az elnök a köznevelési törvényt is bírálta, emlékeztetve arra, hogy korábban azt kérték a kormányzattól, halasszák el egy évvel a jogszabály hatálybalépését. Szerinte a "technikailag rossz" köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek hiánya még nagyobb káoszt okoz, mint amekkorát szakszervezetük előre vetített.

Önmagában az, hogy még a hatálybalépés előtt több tíz módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz, igazolja, hogy nem lehet sikertörténetről beszélni, bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt állítja - mondta a PSZ elnöke. A fenntartóváltással kapcsolatban kifejtette: nem ismertek a háttérszámítások és az sem, milyen költségekkel jár a tankerületek kialakítása. Hangsúlyozta: vannak intézménytípusok, például a kollégiumok, amelyek esetében a fenntartóváltást támogatni tudják, de nem valamennyit.

Kifogásolta, hogy lehetőséget sem kaptak ezzel kapcsolatos véleményük kifejtésére. Galló Istvánné "óriási ellentmondásnak" minősítette, hogy Hoffmann Rózsa korábban azzal érvelt: a teljes államosítás biztosítja majd az azonos színvonalú közoktatást, ugyanakkor néhány napja úgy nyilatkozott: szeretné, ha minél több önkormányzat tartaná meg az intézményét. Véleménye szerint az önkormányzatok nem tudnak felelős döntést hozni, mert nem látják az anyagi kondícióikat, ugyanakkor az intézmény dolgaiba még akkor sem szólhatnak bele, ha fenntartók maradnak.

Utalva a tankönyvekről szóló törvényre, hozzátette: az intézmények a szakmai önállóságukat is elvesztik. Mi lesz akkor, ha az önkormányzatok nagy többsége úgy dönt, nem vállalja az oktatási intézmények üzemeltetését? - tette fel a kérdést. "Be fog dőlni a költségvetés", mert a finanszírozásra az állami költségvetésben nincs fedezet - tette hozzá.

Hoffmann Rózsa június végén jelentette be, hogy az iskolák állami fenntartását a nyáron létrejövő intézményfenntartó központ koordinálja majd, amely a tervek szerint Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter nevét viseli. A központnak a kétszáz járásban tankerületei lesznek.

Galló Istvánné a tankerületekkel összefüggésben arról is beszélt, hogy nem tisztázott, ki dönthet a pedagógusok alkalmazásáról, egyáltalán milyen munkajogi szabályozás alapján kell végezni a munkájukat. Kérdésként vetette fel, hogy mi lesz a többcélú intézményekkel, a kistérségi társulásokkal, a szakképző intézményekkel és a nevelési tanácsadókkal.

Álláspontja szerint az intézményeknél okiratokat kell átírni, az alapító okirat mellett a házirendeket, szervezeti és működési szabályzatokat, továbbá a házirendet is. A bizonyos évfolyamokon bevezetendő mindennapos sport miatt a pedagógiai programot is módosítani kell, amelyet a fenntartónak kell jóváhagynia, garanciát vállalva a személyi és tárgyi feltételekre.

A PSZ elnöke elmondta, hogy a köznevelési törvény szerintük bizonytalanságot eredményező módosítása miatt Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Közölte azt is, hogy Balog Zoltán minisztertől időpontot kért egyeztetésre.

Emmi: csak riogat a szakszervezet

A tervezett tempóban készülnek a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásához szükséges rendeletek, ellentétben a szakszervezetek állításaival - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága.
Az Emmi szerint "a szakszervezetek érthetetlen módon azon versengenek, hogy ki tud minden alapot nélkülöző kijelentésekkel nagyobb bizonytalanságot és félelmet kelteni a pedagógusok körében".

Az államtitkárság szerint az önkormányzatok a jövőben is abban lesznek érdekeltek, hogy a településen élő gyermekek a lehető legjobb körülmények között tanulhassanak, ezért "tisztességből, emberségből, a szakma iránti becsületből ideje lenne a félelemkeltő hecckampányt befejezni".

A tárca szerint a köznevelési törvény egyértelműen rögzíti, hogy az osztály- és csoportszámok, illetve az intézmény egyéb feladatai, speciális jellege alapján hány pedagógusra van szükség. Hangsúlyozták: bár az egyre csökkenő gyereklétszám miatt kevesebb pedagógus kell a jövőben, a helyzetet az Emmi oktatásért felelős államtitkársága a nyugállományba vonulók státusának be nem töltésével kívánja megoldani, nem pedig elbocsátásokkal.

Felhívták a figyelmet arra: az elmúlt két esztendőben a kormány olyan intézkedések sorát fogadta el, amelyek hosszú távon biztosítják az iskolákban a nyugodt munka feltételeit. A pedagógus-életpályamodell elfogadásával évtizedes adósságot pótoltak, mert "az új szabályozás visszaadja a pedagógushivatás rangját, anyagi és erkölcsi megbecsültségét".

HOZZÁSZÓLÁSOK