Több étkezési jegy jár - nő az iskolakezdési támogatás

Nem történtek nagy meglepetések az OÉT adótörvényeket tárgyaló ülésének harmadik körében. Az étkezési jegyek adómentes határát megemeli a kormány, ám a felek továbbra sem értik, miért ragaszkodik a kabinet a kisadók összevonásához. Az egyetlen váratlan engedmény az volt, hogy a kedvezményes társasági adókulcsot ötvenmilliós árbevételig kiterjesztették.
F. Szabó Emese, 2007. október 26. péntek, 12:56

A korábbi évek forgatókönyvének megfelelően a kormány az idén is megemeli az étkezési utalványok adómentesen adható összegét - jutottak egyezségre a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A hidegétel-utalványok adómentes határa 5 ezer forintról 6 ezerre, a meleg étkezési utalványé pedig 10-ről 12 ezer forintra nő.

Emellett a kormány annak az igénynek is engedett, hogy a szintén adómentes iskolakezdési támogatás mértékét ne fix összegben, hanem a minimálbér arányában állapítsák meg - így legalább azzal nem kell évről-évre foglalkozni, hogy évente egy-két ezer forinttal megemeljék.
Ennek értelmében az iskolakezdési támogatás a minimálbér harminc százaléka lesz. Ez 69 ezer forintos 2008-as minimálbérrel számolva 21 ezer forint lesz, az idén még hatályos húszezer forint helyett.

A természetbeni juttatások esetében bevezetett 400 ezer forintos határt végül nem törli el a kormány - ebben a kérdésben mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal egyetértett. Mindössze annyi történik jövőre, hogy a limitet nem kell az év közben folyamatosan figyelni, s ha valaki átlépné, elég, ha május 31-éig rendezi - visszafizeti.

Sem a munkaadók sem a munkavállalók nem értették, miért nem törli el a kormány az ún. efehóról szóló javaslatot, vagyis miért ragaszkodik még mindig a kis adók (a szakképzési és az innovációs hozzájárulás, valamint a rehabilitációs járulék) összevonásához. A munkaadói oldal szerint ez egyébként "torzszülött volt eleve, de még torzabb lett", érthetetlen, miért ragaszkodik ehhez a kormány.

A két oldal csak azt vette figyelembe, hogy a kormány maga nem támogatta az összevonás lefújását, azt azonban nem, hogy a képviselők a költségvetési bizottság ülésén amellett szavaztak, hogy a kisadók rendszere a régiben maradjon. Emellett Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt is elmondta (egyébként már sokadszorra): tolmácsolni fogja a kormány számára az oldalak álláspontját.

A közelmúltban bevezetett, kedvezményes, tíz százalékos társasági adókulcsot a jelenleg hatályos ötmillió forint adóalapot jelentő határ helyett ötvenmillió forintig lehet igénybe venni - természetesen bizonyos feltételekkel. Így például legalább egy főt kell foglalkoztatni, munkaügyi szempontból "rendben kell legyen" a cég, az alkalmazott után pedig a minimálbér duplájának megfelelő járulékot kell fizetni. Feltétel azonban, hogy a megspórolt társasági adót csak munkahelyteremtő beruházásokra, pályakezdők, munkanélküliek alkalmazására kell fordítani. Ez a számítások szerint egyébként ez 22-24 milliárd forintot jelent jövőre - az idei szabályok alapján nyolcmilliárd forinttal kevesebb társasági adót fizettek az érintettek.

HOZZÁSZÓLÁSOK