A kormány ma benyújtotta a parlamentnek a 2015-ös költségvetés tervezetét. A makropálya már rögtön meglepetést rejt annak ellenére, hogy a kormány a főbb számokat már az elmúlt napokban ismertette. Eszerint jövőre 2,5 százalékkal nőhet a gazdaság az idei 3,2 százalék után, ám az inflációs várakozásait a kormány váratlanul csökkentette. (A büdzsé fő számairól itt olvashat.)

A MNB 2,5 százalékával szemben a kormány már csak 1,8 százalékos drágulással számol 2015-re, miközben még az elmúlt napokban is 2,2 százalékkal tervezett - vagyis a várt ütemet az utolsó napokban váratlanul csökkentették. Az alacsonyabb inflációs pálya jelentős bevételei tartalékot rejt - ha az az adóbevételeket is ezzel a 1,8 százalékos árindexszel számolták -, így minden bizonnyal sikerül teljesíteni a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

QP | Quality Placement
Az államháztartás főbb bevételei és egyenlege (milliárd forint)
20142015Változás(%)
Társasági adó358,8341,4-4,8
Eva67,083,8+25,1
Bányajáradék65,049,0-24,6
Pénzügyi szervezetek különadója144,0144,2+0,1
Áfa3014,13171,7+5,2
Jövedéki adó931,9913,5-2,0
Távközlési adó57,069,2+21,4
Tranzakciós illeték269,4262,2-2,7
Biztosítási adó28,028,6+2,1
Szja1550,01634,7+5,5
Forrás: 2015-ös költségvetés tervezete

A költségvetés adóbevételeinél látható, hogy a lakossági adóterhek a várt bérkiáramlásnak köszönhetően nőnek, a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevétel az ideihez mérten 5,5 százalékkal emelkedik - ami messze meghaladja az 1,8 százalékos tervezett inflációt. Hasonló mértékben, 5,2 százalékkal folyhat be több az általános forgalmi adóból (áfa) - az utóbbi nem meglepő, ugyanis e soron a bevételek már idén meghaladják a tervezett: részben a magasabb gazdasági növekedésnek és a fogyasztás bővülésének köszönhetően, de jól teljesítenek a NAV-hoz bekötött online kasszák is. (Igaz, a Magyar Pénztárgép Szövetség éppen ma kérte a kormánytól, hogy amikor a gazdaság más szektoraiban is bevezetik az online kasszákat, tartható határidőket kössön ki.)

Ezzel szemben a jövedéki adóbevételek a tervek szerint csökkennek idénhez képest - ami nem az adócsökkentésnek, hanem a mérséklődő olajáraknak köszönhető. Kisebb lesz a társasági adóbevétel és bankok által fizetett tranzakciós illeték is, ezt ellensúlyozza az internetadó bevezetése, ami a távközlési adó többletében jelenik meg. (A távközlési adó kiterjesztéséről bőveben itt olvashat.)

A tehergépjárművek úthasználata után fizetendő e-útdíj esetében pedig a 2015-ös nettó - vagyis az útdíjszedés- és ellenőrzés költségeit nem tartalmazó - bevételi terv 169 milliárd forint, ami több mint 35 milliárd forinttal, 26 százalékkal magasabb az idei 133,9 milliárd forintnál. Az autósoktól és motorosoktól várt autópályahasználati díjbevételek nem változnak.

Az idei 130 milliárd után jövőre már 186,6 milliárd forintot költ a kormány különféle (presztízs)beruházásokra - ekkora összeg szerepel ugyanis a Beruházási Alap kiadásinál. Mindezek közül kiemelkedik az új Puskás Stadion építése, a százmilliárd forint összértékű projektre 44,2 milliárdot már jövőre elköltenek. (A csaknem 68 ezer néző befogadására alkalmas komplexum építését csak a magyar költségvetés állja majd. A 2018-ra elkészülő stadion mintegy húsz olimpiai sportágat is kiszolgál, valamint nagyszabású koncertek és kiemelt rendezvények helyszíne lesz.)

Más sportberuházásokra további 49,79 milliárd forintot javasol a kormány. Az utóbbi összeg különféle stadionokra, sportcsarnokokra megy el - ehhez képest mindössze 800-800 millió forint jut tornatermek és tanuszodák építésére.

A Beruházási Alap része a paksi atomerőmű bővítése is - erre a tervek szerint jövőre 28,16 milliárdot fordítanak - ami "aprópénz" a 3000 milliárd forintos projekthez képest. (Paks II.-re úgy készül az állam bő tíz milliárd eurót elkölteni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a beruházás megtérül a gazdaság egésze számára.)

Csak a kormány várbeli költözésére 5 milliárd forintot költenek el - ez ötszöröse a tornaterem-építési programnak. A Sándor-palota mellett lévő Karmelita kolostor épületében jelenleg a Nemzeti Táncszínház működik. A költözés határideje 2016. március 15. Csak a költözésre és a tervezésre a kormány már korábban 1,45 milliárd forint elköltéséről döntött, ebből 756 milliót az idei rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból vettek ki.

De 4 milliárd jut a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának építésére is, és "valamiért" kiemelt program lett a szigetszentmiklósi járási hivatal építése is. (Az idei költségvetési tartlék egyik utolsó morzsája az volt, amikor október elején 2,1 milliárd forint ment a Ludovika Campus építésére - ennek java része beruházásokra, kisebb része dologi kiadásokra fordítható.)