Nem elég hangsúlyozni unos-untalan, hogy az agrárium a magyar gazdaság stratégiai fontosságú ágazata, mivel az agrárvilág megbecsülése - ha növekszik is valamelyest - még mindig messze elmarad a nemzetgazdaság számos más ágazatától. Amikor pedig az étkezésre kerül sor, könnyebb a jó séfet dicsérni, mint mondjuk arra a termelőre gondolni, aki az alapanyagot előállította.

Pedig a most támogatott "agrár" projektek sem csak társadalmi szempontból lesznek hasznosak, hanem fellendíthetik a kutatói utánpótlást és előreláthatóan piaci sikereket is hoznak majd - tájékoztattak a Szent István Egyetemen. Emlékeztettek arra, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott Tématerületi Kiválósági Program egyik legfőbb célja ugyanis éppen az, hogy a felsőoktatási intézmények és állami kutatóhelyek "szakmai kiválóságára" építve jelentős tudományos újdonságtartalommal rendelkező terméket, technológiát vagy éppen szolgáltatást sikerüljön kifejleszteni.

Mint kifejtették, az egyik kiemelt kutatási cél az, hogy az egyre gyakrabban előforduló és egyre jelentősebb mértékű aszálykárokat enyhíteni lehessen, ezáltal is hatékonyabbá téve az élelmiszerigény biztosítását. A Kárpát-medencében ugyanis a mezőgazdaság sikerességét a kedvező talajviszonyok mellett leginkább a klímaváltozás kapcsán egyre szélsőségesebb időjárás- és csapadékviszonyok korlátozzák. A hazai gazdálkodási módszereket tehát a legkorszerűbb tudományos eredmények segítségével folyamatosan igazítanunk kell a változó körülményekhez, melyhez kiemelten fontos a területre érkező csapadék maximális beszivárogtatása, a lefolyás és a belvíz megelőzése, valamint a nedvesség betárolása is.

Élelmiszereink biztonságossága szintén fontos stratégiai kérdés, amely nemcsak egészségünket érinti, hanem kihat a gazdaságra, a termékek piacképességére, az ország nemzetközi megítélésére, társadalmunk jólétére és a családok jövőjére is. A koronavírus-járvány eseményei ráadásul a korábbinál is nagyobb mértékben erősítette a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek iránti igényt, így kiemelten fontos feladat az ehhez kapcsolódó rendszerekben rejlő veszélyforrások azonosítása és kezelése. Ehhez kapcsolódóan a Tématerületi Kiválósági Program által támogatott egyik projekt fő célja egy olyan rádiófrekvenciás azonosító nyomonkövetési rendszer kidolgozása és pilotszintű adaptálása, amely segítségével az élő állatok eredete a feldolgozási pontokon keresztül a teljes ellátási láncban nyomon követhető.

Szintén kiemelten fontos, hogy hazánkban megfelelő alternatív, a szóját kiváltó fehérjeforrást lehessen biztosítani az állattenyésztés számára, melyekkel ár-érték arányban kifizetődőbbé válhat a gazdálkodás. Ilyen takarmány alapanyagok lehetnek például a sör- illetve olajipari melléktermékek, vagy éppen a rovarliszt. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 520 millió forint támogatást nyert projektje ennek kapcsán olyan megoldásokat, technológiai fejlesztéseket, adatbázisokat kíván biztosítani a termelők, gyártók, felhasználók, illetve a magyar társadalom számára, melyek nagymértékben elősegítik a hatékony termelést és minőségben is kiváló termékeket eredményeznek.

A Szent István Egyetem Kaposvári Campusán (azaz a jogelőd Kaposvári Egyetemen) induló kutatások szintén érintik majd az élelmiszerlánc és a fenntarthatóság, valamint a növénynemesítés és élelmiszerbiztonság témaköreit, míg a Gabonakutató Nonprofit Kft. szakértői a búza biotikus és abiotikus tényezőkkel szembeni ellenállóságát vizsgálják majd a termésbiztos és jövedelmező búzafajták előállítása érdekében.