Több mint harmincmillió húszezres megy nyugdíjba

Összeállítás a bankjegyek világából, amelyből kiderül, hogy több mint 30 millió régi húszezrestől kellene megszabadulni december végéig.
Csernátony Csaba, 2016. november 11. péntek, 19:32

Alig több mint két évvel ezelőtt - 2014-ben végén - a tízezres leváltásával indult a magyarországi bankjegycsere, tavaly pedig az új húszezres tűnt fel. A bankjegycsere során a korábbinál biztonságosabb, azaz nehezebben hamisítható bankjegyek váltják a régieket. A hamisítók ugyanis egyre profibb eszközökkel próbálhatják meg a bankjegyek hamisítását.

Mi volt, mi lesz?

Bár a lecserélendő - forgalomban lévő - bankjegyeket általában még évekig lehet használni, a húszezresnél némiképp borult a menetrend. A jegybank idén áprilisban közölte, hogy a régi húszezresekkel csak 2016. december végéig lehet fizetni a boltokban, utána bevonja azokat. Ez azt jelenti, hogy a régi húszezresektől érdemes megválni azt év végéig - igaz három évig még a bankok és a posták is beváltják, utána viszont már csak az MNB, egészen 2036-ig.

Így a régi húszezresek pályafutása lényegében véget ér idén - szemben a régi tízezresekkel, amelyeknél még nem tudni a bevonás határidejét. Az eltérő menetrendben szerepet játszhat, hogy a jegybank szeretné elvenni a kedvét a bűnözőknek attól, hogy a régi - könnyebben hamisítható húszezreseket - kezdjenek el "gyártani".

Arra korábban volt példa, hogy egy bankjegyet a szokásosnál hamarabb kivezettek a készpénzforgalomból. A régi - barna - ötezresről van szó. Még 1999. áprilisában bocsátottak ki az új ötezrest, a barna ötezrest pedig rá pár hónapra 1999. július 26-tól már ki is vonták az elharapozó hamisítás miatt. (Érdemes tudni, hogy a barna ötezrest 2019. július 27-ig még beváltja a jegybank.)

Az ezreseknél is volt egy időközi csere: 2006-ban kellett őket lecserélni az új, hologram hatású fémcsíkkal ellátott bankjegyekre. A jegybanki szakértők egyik elemzésükben fontos körülményként említették (pdf) többek között, hogy a készpénzforgalomban párhuzamosan jelenlévő régi és új verziójú azonos címletű bankjegyek hosszabb távon már kedvezőtlenül befolyásolják a fokozatosan előtérbe kerülő pénzkezelő gépek, automaták használatát, ezért jó, ha az új bankjegyek minél előbb átveszik a helyet.

Napii.hu

Az új bankjegyek, a 20 ezer forintosok leváltása jól halad, a jegybank november elején közölte, hogy a forgalomban lévő bankók háromnegyedét az újak adták. Mivel szeptember végén mintegy 124 millió darab húszezres volt forgalomban, december végéig nagyjából bő 31 millió darab régi húszezrest kellene beváltani.

A korábban már bevont, de még a jegybankban visszaváltható bankjegyek - például a lila ötszázas vagy a zöld ezres - sem kerültek vissza egytől egyik az MNB-be. Idén júliusban 24 millió darab, összesen több mint 13 milliárd forint összértékű ilyen bankjegyet tartottak nyilván. Ez az adat azonban csak azt mutatja, hogy hány darab bankjegy nem érkezett vissza az MNB-be, arról azonban nincsenek pontos adatok, hogy ezek közül hány darab semmisült meg.

A régi bankjegyek gyorsabb bevonásának és az új bankjegyeknek kibocsátásának az egyik célja a hamisítás megelőzése. Ebből a szempontból jól áll Magyarország. Az idei első félévben 823 darab hamis forintbankjegyet találtak, ez 26 százalékos csökkenés éves összevetésben, egyben a forinthoz hasonló fizetőeszközökkel összevetve is kedvező érték.

Papíralap

A magyar jegybank az új, biztonságosabb tízezer és húszezer forintos bankjegynél maradt a papíralapú gyártásnál, és nemzetközi szinten is a többség ezt az utat követi. Van azonban néhány ország, ahol műanyag - polimer - bankjegyekre váltottak. A Buksza még két évvel 2014-ben kérdezte a jegybankot, Magyarországon lesz-e polimer bankjegy, de erre az MNB nemmel felelt. Bár a műanyag bankjegyek előnye, hogy tartósabbak, ellenállóbbak és nehezebben hamisíthatóak, mint a papíralapú társaik. Ugyanakkor nehezebben lehet összehajtani őket, ha nedvesek lesznek, akkor könnyebben összetapadnak, ami a készpénzkezelésnél problémát jelent. A műanyag bankjegyek - a bankjegyeket gyártó MNB-tulajdonban lévő Pénzjegynyomda összeállítása szerint -  speciális gyártói, nyomdatechnikai hátteret igényelnek, ezért csak szűk körben terjedtek el (Ausztráliában, Kanadában vagy a szomszédos Romániában, amelynek korábban nem volt saját bankjegygyártása).

A Magyarországhoz hasonló méretű és saját bankjegygyártási kultúrával rendelkező országokban egy ilyen váltás rendkívül költséges és kockázatos lenne. A nemzetközi tapasztalatok szerint pedig a hamisítás elleni hatékony védelem és a tartósság a papíralapú bankjegyekkel is biztosítható. A most folyó bankjegycsere tehát ezzel is magyarázható, azaz az új bankjegyek amellett, hogy nehezebben hamisíthatóak, a korábbiakhoz képest tartósabbak is.

Mit tehetünk, ha hamis vagy "hamisgyanús" bankjeggyel találkozunk?

A hamisítás a készpénzbe vetett bizalmat rombolja, ráadásul kárt okozhat a lakosságnak. A hamis bankjegyért ugyanis nem jár pénz. A hamis, meghamisított bankjegyeket és érméket az MNB nem váltja át - leegyszerűsítve azért, mert nem ő bocsátotta ki. Ugyanakkor a jegybanknak feladata, hogy a hamisításnak elejét vegye.

Minden bankjegyre rá is van írva, a törvény bünteti a hamisítást. Emiatt a hamis készpénzt sem fizetésnél, sem más esetben nem szabad elfogadni.

Ha mégis a birtokunkba került egy feltehetően hamis vagy meghamisított (hamisgyanús) bankjegy vagy érme, a  hitelintézetekhez vagy a posta pénztáraihoz fordulhatunk szakértői vizsgálat kezdeményezése céljából. Arra is lehetőség van, hogy bárki személyesen vagy postai úton az MNB-hez forduljon a feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyek és érmék vizsgálata érdekében, melyet a jegybank díjmentesen végez.

Csak abban az esetben kaphatjuk meg a megvizsgált bankjegy és érme ellenértékét - illetve külföldi bankjegy esetén magát a bankjegyet és érmét -, ha a bankjegyek és érmék vizsgálatát végző készpénzszakértők azokat valódinak minősítik. Az MNB nemcsak a hamisgyanús forint, hanem a hamisgyanús külföldi bankjegyeket és érméket is ingyen bevizsgálja.

HOZZÁSZÓLÁSOK