Hadházy Ákos az LMP társelnöke írásbeli kérdezte Polt Péter Legfőbb Ügyészt, hogy "Mely uniós programok kapcsán vizsgálódik végre az ügyészség". Mint közismert csak az elmúlt uniós ciklusban 7000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett az országba 2007-2013 között, de az azt megelőző években is több ezer milliárd forint támogatás került magyar cégekhez, magánszemélyekhez és közintézményekhez.

Polt Péter Legfőbb Ügyész négy olyan ügyet tudott az elmúlt évekből felsorolni - amely részben az OLAF jelentése alapján - vádemeléssel végződött és öt olyan további ügyről tett említést írásbeli válaszában, amikor a nyomozás megszüntette a vádhatóság. Vádat emeltek még 2014-ben egy budapesti állatgyógyászati cég ellen, amely nyomdaüzem létesítésre kapott 49,5 millió forintot, ám valótlan adatokat közölt.  Egy másik ügyben egy magánszeméllyel szemben emeltek vádat, aki egy Pest megyei agrárcég vezetőjeként valótlan adatok megadásával igényelt területalapú földtámogatást. A vád szerint 63,3 millió forint értékben nyújtott be támogatási kérelmet.

A harmadik ügy 2015-ös: egy budapesti cég innovációs támogatást igényelt 111,7 millió forint értékben, egy már létező kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztésre. A támogatás kifizetéséhez fiktív számlákat nyújtottak be. A projektből 11,7 milliós előleghez jutott a cég a helyszíni ellenőrzés a keret többi részének lehívást megakadályozta.

A negyedik sikeres ügy Balaton parti cég 2008-ben erdészeti gépek vásárlásra kért támogatást. A vásárlásra irreálisan magas áron került sor az ügyészek szerint, így 178,7 millió forintos kár keletkezett.

Nem minden OLAF jelentés fénylik

Több olyan ügyben viszont megszüntette a nyomozást az ügyészség, ami épp az OLAF jelentések alapján indult. Egyik Bodony község csatornázása volt, ahol az OLAF jelezte, hogy nem a legolcsóbb pályázó nyert, ezen kívül a pályázó 16,3 millió forinttal támogatott egy alapítványt, amiből ugyanazon a napon 16 milliót az alapítvány továbbutal a bodonyi önkormányzatnak. Az ügyészek szerint nem történ bűncselekmény.

Szintén vizsgálat indult abban az ügyben, ahol, egy budapesti cég (az akkor a miniszterelnöki vej Tiborcz István résztulajdonában levő Elios Zrt.) Hévízen, Kalocsán, Mezőhegyesen és Szekszárdon végzett közvilágítás korszerűsítést. A vélelmezett szabálytalanságok miatt az OLAF tájékoztatást kért - ám szögezi le Polt Péter "büntetőeljárással kapcsolatban ajánlást nem tett" Ezután az ügyészek sem emeltek vádat, mivel a "cselekmény nem bűncselekmény".

Az OLAF ajánlása indult eljárás egy másik fővárosi cég ellen, amely állatgyógyászatban utazott, amely támogatást kért két állatgyógyászati termék kifejlesztésre. Vádemelés nem történt. Az OLAF kifogásolta 12 dél-balatoni önkormányzat közösségi tereinek felújítást - mivel a pályázatok hasonlósága, az alvállalkozók összefonódása, a túlszámlázások alapján csalás gyanítottak. Az ügyészség nem így látta - itt sem történt vádemelés.

Szintén OLAF jelentés kapcsán indult vizsgálat a kisvárdai és egy budapesti cég ellen, amelyek mikróvállalkozások fejlesztésre kaptak uniós támogatást. Az OLAF zárójelentésben megállapította, hogy a pályázatok alkalmatlanok voltak új munkahelyek támogatásra. Az ügyet "a cselekmény nem bűncselekmény" indoklással zárták le - írta Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszában.