Több pénz jut az egészségügyre - mire költik pontosan?

Növekvő egészségügyi büdzséről, az orvosok és a szakdolgozók csökkenő elvándorlásáról, az adósságállomány mérséklődő növekedéséről beszélt a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. A 150-200 milliárdos költségvetési többlet kétharmada a béremelésre megy.
Szepesi Anita, 2017. április 28. péntek, 17:55
Fotó: Napi.hu

Jövőre - az ideihez hasonlóan - 150-200 milliárddal több jut az egészségügyi kasszába - legalábbis a jelenlegi tervezet szerint -, azaz két év alatt a GDP 1,5 százalékát teszi az egészségügynek juttatott plusz pénz - biztatta a kórházigazgatókat a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusának egészségügyi fórumán Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.

Előrelépésként említette, hogy 2015 áprilisa és 2016 szeptembere között 120 milliárd forint jutott a kórházi adósság konszolidációjára, plusz 15 milliárd forint értékben hatékonyságnövelő beruházásra pályázhattak az intézmények. Ónodi-Szűcs a kórházi menedzsmentek kemény munkájának tulajdonította, hogy a 2014-es havi 4,5 milliárdos adósságnövekedési ütem 2015 áprilisa és 2016 decembere között havi 2,5 milliárd forintra szelídült.

Kevesebb betegre kellene elosztani a pénzt

Az idei első három hónap 9 milliárdos adósságnövekedését az államtitkár azzal magyarázta, hogy az intézmények még nem kapták meg a bérminimum és a minimálbéremelés fedezeteként szolgáló havi 6-700 millió forintot. Ezt is számításba véve 2,7 milliárd lehet a havi átlagos adósságnövekedés, ami a finanszírozás átalakításából származó plusz 10 milliárddal év végére maximum 20 milliárdos adósságállomány-növekedést vetít előre - mondta az államtitkár.

A hbcs (homogén betegségcsoport) szerinti finanszírozás átalakítása - a súlyszámok megemelése az esetszám csökkentése mellett - akkor jelent valódi lehetőséget a kórházaknak, ha az elkerülhető kórházi ápolási esetekkel nem terhelik a kórházi kasszát, azaz ezeket a betegeket az ellátás alacsonyabb szintjei felé irányítják.

Ismét napirendre került az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi - gazdaság, műszaki - dolgozók bérének emelése, amelyről az államtitkár annyit mondott: 17 ezren érintettek a 26 ezerből a január 1-től hatályos garantált bérminimum- és minimálbér-emelésben. E dolgozók a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket, ez pedig nem az egészségügyhöz kötődő jogszabály, így egészségügyi államtitkárként nincs ráhatása. Azt viszont szeretné elérni, hogy az egészségügyi bérek a nemzetgazdasági ágankénti átlagbér szerinti sorrendjében a 11. helyről a 3.-4. helyre lépjenek előre.

Ónodi-Szűcs zökkenőmentesnek ítélte a háttérintézmények átalakulását, emellett csökkenő orvos- és szakdolgozó elvándorlásról, a szakma növekvő presztízséről is beszélt.

Kríziskezelés kell

Információink szerint sokkal drámaibb kép bontakozott ki a fórum előtti kerekasztal-beszélgetésen, amelyen 40 százalékos szakdolgozói hiányról volt szó többek között, valamint arról, hogy nincs elég házi- és szakorvos, a háziorvosi praxis nem tartja el magát, a szakrendelők jövőjére pedig sötét árnyák vetül, ráadásul a rezidensek szerint csak az egyetemi centrumokban van élet.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kríziskezelést szorgalmazott, amelyiben szerepet kell kapnia többek között a bérfelzárkóztatásnak és fel kell oldani a nyugdíj melletti foglalkoztatás korlátozását is.

A jövő évre tervezett egészségügyi többletpénzről Mészáros János, az emberi erőforrás tárca helyettes államtitkára a fórum után elmondta, a 2018-ra tervezett plusz forrás mintegy kétharmada a béremelést fedezi, a maradék pénzt népegészségügyi programokra, a szakellátás fejlesztésére, a gazdálkodás optimalizálását ösztönző beruházásokra, illetve az alapellátás és a védőnői ellátás megerősítésére, valamint az egynapos ellátások fejlesztésére fordíthatják.

HOZZÁSZÓLÁSOK