Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kialakult helyzetben szükségessé vált a kárenyhítési rendszer hatékonyságának növelése, és a károsult termelők terheinek csökkentése - közölte a szaktárca.

Magyarországon a belvízzel borított területek nagysága meghaladja a 180 ezer hektárt, az árvízzel borított területek nagysága több mint 30 ezer hektár, a károsan átnedvesedett és vetetlen területek nagysága pedig nagyjából 100 ezer hektár. Emellett mintegy 90 ezer hektáron a vízborítás miatt kipusztult a növényzet - derült ki egy, a napokban elvégzett felmérésből.

A szaktárca kezdeményezi a kárenyhítési törvény módosítását, amelynek köszönhetően a termelők június 30. helyett szeptember 30-ig fizethetik be önrészüket a Kárenyhítési Alapba. Emellett kezdeményezi, hogy a kormány a kötelező mértéken felül is járuljon hozzá a Kárenyhítési Alap feltöltéséhez, erről szeptemberben dönthetnek.

A minisztérium azt is kezdeményezi, hogy a kormány a kötelező mértéken felül is járuljon hozzá a Kárenyhítési Alap feltöltéséhez. A kérdésben a kormány az államháztartás helyzetének áttekintését követően és a belvízkárok nagyságának ismeretében szeptemberben dönthet.

A miniszter támogatja, hogy a rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a Kárenyhítési Alapból előleget fizessenek a termelőknek. Ennek folyósításáról és mértékéről december első napjaiban dönthetnek, és az előleget várhatóan az év végéig kifizetik.

Ezen kívül, az intézkedések között egyszerűsítik a vis maior bejelentésekhez kapcsolódó hivatali ügyintézést. Ennek révén az egyablakos eljárás keretében a gazdálkodóknak a káreseményt csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal illetékes megyei kirendeltségén kell bejelenteniük. Az MVH és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) gondoskodik a vis maior igazolások kiadásáról, ezáltal a káresemény bejelentője mentesül a vis maior igazolással összefüggő eljárási illeték megfizetése alól is.

A tárca a gazdasági vészhelyzetre való tekintettel az Európai Bizottsághoz fordul a jövőre esedékes területalapú SAPS támogatási összeg egy részének előlegként történő kifizetése érdekében.

Az FVM kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál a válság miatt kedvezményesen nyújtható vállalkozásonként 3 év alatt adható 15 ezer euró állami támogatás 2010. december 31-i határidejének meghosszabbítását.

A minisztérium a károk összesítése után javasolja a kormánynak, hogy a költségvetés általános tartalékából a tárcához tartozó területeken kárenyhítésre kerüljön sor.

A szaktárca kezdeményezte, hogy a kormány forduljon az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a rendkívüli árvízkárokra való tekintettel Magyarország minél hamarabb részesülhessen az Európai Unió 1 milliárd eurós Szolidaritási Alapjából.

A mezőgazdasági károk mellett a vidékfejlesztési tárcához tartozik a védművekben valamint a Nemzeti Parkok területén keletkezett károk felmérése is.


Az állami vízügyi szervezetek védekezési költsége összesen 10 milliárd 124 millió forintra becsülhető. Ezen felül a védművekben keletkezett károk becsült helyreállítási költsége - kizárólag az eredeti állapot helyreállítására - 7 milliárd 330 millió forint.

Az elmúlt időszak csapadékos időjárása valamint az árvízhelyzet miatt a Nemzeti Parkok is jelentős károkat szenvedtek. A 10 Nemzeti Park Igazgatóságának becslése alapján a védekezés költségei, a keletkezett károk és a bevételkiesések összege várhatóan 370 millió forintra tehető.

Az FVM mindemellett segélyakciót szervezett az árvízkárosultak. Felhívását a minisztérium a háttérintézmények munkatársai, az agráriumban tevékenykedő társadalmi szervezetek és agrárcégek körében hirdette meg, de természetesen bárkinek a felajánlását szívesen fogadja.

A pénzbeli adományokat egy - a tárca számára a Magyar Államkincstár által nyitott-elkülönített számlára lehet utalni.
A számlaszám: 10032000-01220190-50004009