Több százezer nyugdíjas jár majd jól

Nagy az érdeklődés a nyugdíjasszövetkezetek iránt és nem csak maguk a leendő dolgozók de a cégek részéről is - írja a 24.hu.
Szász Péter, 2017. augusztus 27. vasárnap, 12:38

Már elindultak az első nyugdíjas szövetkezetek az országban. A legtöbb idős ember a kiskereskedelemben kapott munkát, a plázától a falusi kisboltig. foglalkoztatói oldalról pedig számos autóipari beszállító is keres operátori, ellenőri pozícióba, mérnöki munkára nyugdíjasokat. Jelentős az érdeklődés még az önkormányzatok részéről, amelyek az egészségügy és az oktatás területén foglalkoztatnának ápolónőt, óvónőt, dajkát, tanítót - mondta a portálnak Kováts Balázs, a Szomszédok Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Úgy tűnik, hogy a munkaadók is nyitottak. A nyugdíjasok például nem heti 40 órát szeretnének dolgozni, csak 20-30-at, fizikai állapotuknak megfelelő pozícióban, és úgy tűnik, ezt a munkáltatók is méltányolják.

Az északi régióban van egy autóipari beszállító, aki álló gépsorát már átalakította állóból ülővé (rögzített székeket szereltek be a munkasor mellé, hogy ne kelljen állni), éppen azért, hogy a nyugdíjasokat fogadni tudja.

Egyelőre felkínált munkalehetőségből van több, vagyis a leendő munkáltatók jelentkeztek nagyon nagy számban, a szövetkezeteket összefogó nonprofit kft. már számos lehetséges foglalkoztatóval tárgyalt.

Egy korábbi felmérés szerint a válaszadó nyugdíjasok egyharmada mindenképpen dolgozni szeretne, függetlenül attól, hogy milyen munkáról van szó, és mennyit fizetnek érte. Másik egyharmaduk pedig pozíciótól és bértől tette függővé, hogy elvállalná-e a felkínált munkát. Ez 330-660 ezer új munkavállalót jelent a 24.hu szerint.

Adózási szempontból igen kedvezőek a feltételek a nyugdíjas szövetkezeteknél. A nyugdíjas tagok foglalkoztatását nem terheli a munkáltatók által egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adó (22 százalék), sem pedig szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék). És a bérből nem vonnak le nyugdíjjárulékot (10 százalék), sem egészségbiztosítási járulékot(7 százalék), sem munkaerő-piaci járulékot (1,5 százalék), csak szja-t (15 százalék).

HOZZÁSZÓLÁSOK