Több tízmilliárdos magyar iparág kerülhet veszélybe

Várhatóan októberben dönt az Európai Bizottság (EB) a tagországok által nyújtható filmtámogatási rendszer átalakításáról, a tervezetet már korábban nyilvánosságra hozták, amelyhez a tagállamok javaslatokat nyújthattak be − tudta meg lapuk Zachar Balázstól, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Kft. (MNF) jogi igazgatójától. Az átalakítás rendkívül hátrányosan érintené a magyarországi filmek gyártását, elsősorban a nagy költségvetésű, nem európai alkotásokét, amelyek készítői a támogatások jelentős csökkentésével más, hazánknál olcsóbb forgatási helyszín után nézhetnek.

Már vizsgálták a magyar rendszert

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Magyarország jelenlegi, az EB által jóváhagyott filmtámogatási programja a 2008−2013-as időszakra szól, ennek keretében az állam összesen 231 millió euró értékben oszthat szét közvetlen és közvetett gyártási, valamint egyéb filmes támogatásokat. Az unió legutóbb 2008-ban tekintette át a magyar támogatásokat, elsősorban az adókedvezmény-rendszert vették górcső alá, s a felülvizsgálat nyomán vezette be hazánk a filmek kulturális tesztjét a támogatási jogosultság megszerzéséhez. (Az uniós vizsgálat alatt, mintegy hét hónapig érezhetően visszaestek a külföldi forgatások Magyarországon.)

Most Budapesthez hasonlóan más tagállamok sem osztják a bizottság azon álláspontját, amely szerint éleződik a verseny az uniós országok között az amerikai produkciók megszerzéséért, s ezek miatt háttérbe szorulna a kisebb költségvetésű európai alkotások támogatása. A magyarországi filmfinanszírozás fő szerve, a Filmalap ezért módosító javaslatot nyújtott be a bizottsághoz. Véleményünk szerint − és a tagállamok többsége szerint − nem kimutatható, hogy valóban problémákat generálna a jelenlegi rendszer; a tagországok ugyan egymás versenytársai, de akárhol is forog egy-egy nagyprodukció, az európai filmipart erősíti, tehát az EU számára a jelenlegi helyzet is előnyös − mondta Zachar korábban az MTI-nek. A szakember szerint az EB javaslata nemcsak a magyar, hanem valamennyi európai tagország filmiparára is káros hatással lenne, emiatt a nagyprodukciók Európán kívüli helyszínek felkeresésében lennének érdekeltek. Ezzel csökkenhet az európai audiovizuális szektor versenyképessége, a tervezet elfogadása az ázsiai filmipart hozná helyzetbe, de az Egyesült Államok különböző tagállamai is megpróbálnák "visszacsábítani" produkcióikat − tette hozzá az igazgató.

Búcsút mondhatnánk a hollywoodi produkcióknak

Magyarországot hátrányosan érintené, hogy a tervezett új szabályok szerint maximálnák a nem európai filmeknek adható állami támogatást, valamint az, ha lehetővé tennék, hogy a támogatásért cserébe a film költségvetésének legfeljebb 80 százalékát (jelenleg ez a felső korlát) ne a támogatást nyújtó országban, hanem az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely államában elkölthessék a stábok. Az adott országban csak a nyújtott támogatás összegéig lehetne előírni a kötelező filmköltést. Ez visszavetné a magyar filmipar kapacitásainak igénybevételét, hiszen egy német stúdió vagy egy holland gyártásvezető költsége is ugyanolyan támogatásra jogosítana Magyarországon. A többi, a támogatás összegét meghaladó költség az EGT bármely tagállamának területén keletkezhetne, és ezek után is ugyanúgy járna a támogatás − véli Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda szakértője.

Az EB sávosan határozná meg a nyújtható támogatásokat, minél nagyobb a film büdzséje, annál kisebb támogatást kaphatna: 10 millió euró alatt a költségvetés 50 százalékáig nyújtható támogatás, 10 és 20 millió között 30 százalékig, míg 20 millió euró (jelenleg mintegy 5,5 milliárd forint) fölött pedig 10 százalékban maximálnák a dotációt. Ez a Magyarországon forgatott, nagy költségvetésű amerikai filmeket érintené hátrányosan, amelyek jelenleg elsősorban az adókedvezmény-rendszer miatt választják helyszínnek az országot. Jelenleg a filmkészítők, így a külföldi produkciók is, az itt gyártásra elköltött összeg 20 százalékáig vehetnek igénybe adókedvezményen keresztül támogatást. (A filmtámogatást a nyereséges magyarországi cégek nyújtják, amelyek ezzel az összeggel csökkenthetik a társasági adóalapjukat és adójukat.) A külföldi stábok azonban a támogatás többszörösét költik el itt az igénybe vett szolgáltatásokkal, a magyar munkaerő foglalkoztatásával, plusz adóbevételekhez juttatva az államot.

Saját javaslatot készített a Filmalap

A MNF javaslata megemelné a költségvetési sávokat, 20 millió euró alatt a támogatás intenzitása 50 százalék, 20 és 40 millió euró között 30 százalék, 40 millió fölött pedig 15 százalék lenne. A Filmalap jogi igazgatója szerint a magyar javaslat a legtöbb európai tagország véleményével egybeesik, így bíznak a kedvező döntésben.

Az új szabályozás 2013. január 1-jén lép érvénybe, ez alapján a tagországoknak december végéig kell átalakítaniuk támogatási rendszerüket. Az uniós tagállamok évente mintegy 2,3 milliárd eurót fordítanak filmtámogatásra: ebből 1,3 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsön, egymilliárdot pedig adókedvezmények formájában.