Többet kapunk-e a zsebbe, mint a válság előtt?

A válság hatására 2008 és 2012 között nem történt lényeges változás abban, hogy a munkavállalók milyen arányban kapják zsebbe a fizetésüket, valamint abban, hogy a férfiak körében nagyobb arányban fordult ilyen elő, a főváros és vidék közötti arány azonban megfordult - derül ki egy az MTA közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet (KRTK KTI) munkatársai által készített tanulmányból. Emellett arra is rámutat a tanulmány, hogy a munkanélküliséggel való fenyegetettség növeli a zsebbe fizetés elfogadásának valószínűségét.
NAPI, 2013. március 4. hétfő, 19:43
Fotó: Napi.hu

A válsággal összefüggő munkaerő-piaci hatásokra és az ettől független kormányzati sokkokra (minimálbér-emelés, kötelező béremelés) a be nem jelentett foglalkozás szempontjából a regisztrált vállalkozások többféle képpen reagálhattak, olyan lépésekkel, amelyek növelhették, de csökkenthették is a zsebbe való kifizetés súlyát. Az MTA KRTK KTI kiadásában megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2012 című kiadvány egyik tanulmányából, amely azt vizsgálta, hogy volt-e a válság valamilyen hatással a zsebbe való kifizetés elterjedtségére, illetve hogy milyen hatást gyakorol e kifizetési forma elfogadására az, ha a munkavállaló már volt munkanélküli, az derül ki, hogy a 2008-12 közötti időszakban nem változott a helyzet jelentősen a tekintetben, hogy milyen arányban kapják az aktív munkavállalói korban lévők zsebbe a fizetésüket. Tóth István János és Fazekas Mihály szerzőpáros által készített minitanulmányból az derült ki, hogy 2008-ban a 18-60 évesek 14,6 százalékával fordult elő, hogy a kérdezést megelőző két évben legalább egyszer zsebbe kapott fizetést, 2012-ben pedig 14,4 százalék mondta ugyanezt.

Az uniós átlag körül
Az Európai Bizottság 2007. évi Eurobarometer-felmérése szerint a magyar lakosság 7 százaléka állította, hogy végzett feketemunkát az elmúlt 12 hónap során, és az alkalmazásban állók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeres jövedelmét teljes mértékben vagy részben zsebbe kapta. A magyar adatok az EU-átlagnál (ami mindkét esetben 5 százalék) magasabb fekete- és szürkefoglalkoztatásra utalnak  - idézi a Munkaerőpiaci Tükör 2012 egy másik tanulmánya az Eurobarometer adatait. Ugyanakkor e tanulmány készítői megjegyzik: az adatok értelmezését nehezíti az a tény, hogy a válaszolók bevallása szerint a legtöbben Dániában végeztek nem regisztrált munkát (18 százalék), míg a dél-európai országokban nagyon alacsony arány adódott (1-4 százalék Cipruson, Máltán, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban), ami ellentmond más forrásból származó információknak. Mindez arra utal, hogy a fekete- és szürkefoglalkoztatás országok közötti eltéréseit a válaszadási hajlandóság eltérései és az országonként eltérően értelmezett kérdések miatt lakossági megkérdezés alapján nem lehet meggyőzően elemezni.

A válság abban sem hozott nagy változást, hogy a megkérdezettek a fizetésüket részben vagy egészben kapták-e zsebbe. Arra a kérdésre, hogy legutóbbi esetben az összes nettó munkajövedelmük hányad részét kapták feketén, a megkérdezettek 29 százaléka mondta, hogy kevesebb mint negyedét, 17 százaléka mondta, hogy kevesebb mint felét, 8 százaléka azt, hogy legfeljebb háromnegyedét, 3 százalék azt, hogy ennél többet, de nem a teljes munkajövedelmét, és 44 százalékuk felelte azt, hogy a nettó fizetés egészét zsebbe kapta.

A tanulmány szerint a zsebbe való fizetés előfordulása és a munkavállaló jellemzői közötti kapcsolatok több esetben módosultak az elmúlt négy évben, de az összefüggések iránya és szorossága nem mindig változott. Például 2008-hoz hasonlóan 2012-ben is a férfiaknál fordult elő nagyobb mértékben a zsebbe való fizetés (18-19 százalék), a nőknél rögzített 11 százalékos arányához képest.

Fordulat a budapesti-vidéki arányban

Az első adatfelvételre 2008, a másodikra 2012 tavaszán került sor 1000 fős 18-60 év közötti lakossági mintán. A két adatfelvétel reprezentatív és homogén nem, életkori csoportok, és településtípus szerint.

A tanulmány emellett arra is rámutatott, hogy a zsebbe való fizetés elfogadása jelentősen függ attól, hogy volt-e már a munkavállaló munkanélküli, vagy sem. Azok körében ugyanis, akik nem voltak még munka nélkülk ez az arány 2008-ban is és 2012-ben is 9 százalék volt, míg azok körében, akik már voltak állás nélkül, a zsebbe fizetés aránya 22 százalék volt a megkérdezést megelőző két évben.

A tanulmányból arra is fény derül, hogy míg 2008-ban a zsebbe való fizetés nagyobb, 19 százalékos arányban fordult elő a budapesti munkavállalók körében, a vidéken tapasztalt 14 százalékos aránnyal szemben, addig 2012-ben a helyzet megfordult: a budapestieknél 12 százalékra csökkent, a vidékieknél 15 százalékra emelkedett.

Hasonló változások zajlottak le a munkavállalók korcsoport szerinti összetételével összefüggésben is - mutatnak rá a kutatók: míg 2008-ban a 30 év alatti fiatalok (21 százalék) és a 30-44 évesek (16 százalék) körében volt magasabb a zsebbe való fizetés (45 év felettieknél 9 százalék), addig 2012-ben már csak a fiatalok körében lehet kiemelkedő, 20 százalékos arányról beszélni. A másik két korcsoportnál egyaránt 13 százalék volt az arány.

Számít a munkanélküliségtől való fenyegetettség

A tanulmányt készítő szerzőpáros a 2008-as adatfelvétel alapján a be nem jelentett munkát vállalók összetételét vizsgálva, arra mutat rá, hogy a zsebbe való fizetési forma jellemzően a munkavállalóknak az úgynevezett szegénységelkerülők körére jellemző. E csoport a saját lakásán kívül vagyonnal nem rendelkezik, iskolai végzettsége alacsony, betanított vagy szakmunkát végez, és az is jellemző, hogy ő vagy a családja egyik tagja volt már munka nélkül. E csoport tagjai váltakozva végeznek legális munkát teljes mértékben bejelentett kifizetéssel; be nem jelentett munkát; illetve lesznek munkanélküliek - mutatnak rá a kutatók.

Ezek alapján a szerzők szerint feltételezhető, hogy a tisztán fekete vagy vegyes kifizetési formák elfogadásában fontos szerepet játszik az, hogy a munkavállalót mennyire fenyegeti munkanélküliség. Ha létezik ez a fenyegetettség, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a munkavállaló elfogadja a zsebbe való fizetést is. A kutatók szerint a munkanélküliségi múlt 2,7-3,2-szeresére növeli a zsebbe való fizetés előfordulásának esélyét.

A tanulmányban megkülönböztetett be nem jelentett foglalkoztatás típusai
A munkavállaló dolgozhat:
a) be nem jelentett vállalkozásnál,
b) bejelentett cégnél úgy, hogy munkaviszonya nincs bejelentve, és így teljes munkajövedelmét zsebbe kapja,
c) bejelentett cégnél úgy, hogy a munkavállaló is be van jelentve, és munkajövedelmének egy részét hivatalosan, az adóhatóság számára is dokumentáltan, a másik részét pedig zsebbe kapja.

Ha nincs a vállalkozáshoz bejelentve, de ténylegesen munkatevékenységet végez ott úgy, hogy munkajövedelemhez egy másik cég (jellemzően saját cége) által kibocsátott áfás számlán keresztül jut, akkor ezt a b) vagy c) eset egy-egy változataként kezelték a tanulmányban.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zodiakus, 2013.03.05 07:18

Melyik iróasztali idióta gondolja azt hogy ez a zsebből-zsebbe fizetés még mindig elterjedt hazánkban???
Azt gondolja hogy valaki kap hivatalosan 100E bruttót,és mondjuk még negyvenet a zsebbe,tisztán.
Hát tisztelt uraim,erre akkora a munkanélküliség,hogy tisztán 100E-ért is elválalják azt a munkát.Akkor a vállalkozó miért legyen Csekovics báró???Ha érted .....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html