Többletjogosítványokért lobbizik az Állami Számvevőszék - mivel korábban arra is volt példa, hogy a számvevőszék munkatársai egyszerűen nem kapták meg az ellenőrzöttől az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, ami lehetetlenné tette az ellenőrzést. A számvevők szerint Magyarországon a gazdaság fejlődésének legnagyobb gátja a korábbi évek krónikus állami túlköltekezése és az államadósság ebből adódó drasztikus megemelkedése, amit az Állami Számvevőszék, illetve az egyéb független intézmények sem tudtak megakadályozni. Az Állami Számvevőszékről szóló új törvénynek is ezt a célt kell szolgálnia, amit úgy tehet meg, hogy erősíti a számvevőszéki jogosítványokat - fogalmaznak az ÁSZ-nál.

Az ÁSZ közleményéből kiderül, hogy Rogán Antal az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke már felkérte a Domokos Lászlót a szervezet elnökét a számvevőszéki törvény újrakodifikálására. Mint ismert, a számvevőszéki törvény 1989-ben lépett hatályba, az azóta eltelt több mint két évtized pedig rámutatott a jogszabály hiányosságaira. A jelenleg érvényes jogi szabályozás nagyban nehezíti a számvevőszéki jelenések hasznosulását. Ezt az okozza, hogy az ellenőrzöttek gyakorlatilag jogi következmények nélkül tagadhatják meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem jár szankciókkal, ha a jelentések ajánlásait figyelmen kívül hagyják.

Az új Alaptörvényhez kapcsolódva szükségessé válik a sarkalatos törvények megalkotása. Olyan számvevőszéki törvényre van szükség, amely kezeli a fenti anomáliákat, és megszünteti a következmény-nélküliséget az ellenérzősekkel kapcsolatban.
A következmények nélküli ellenőrzések felszámolása azt követeli meg, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorítani kell az ellenőrzött szervezet kötelezettségeit és felelősségét. Az új törvénytől elvárható, hogy a megengedő szabályokkal szemben előtérbe helyezze az eltérést nem engedő előírásokat. A közvagyon védelme erősítése érdekében szükséges, hogy a számvevőszék megfelelő jogi eszközökkel rendelkezzen az ellenőrzött szervezet jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már bekövetkezett kár enyhítésére.

Az átláthatóság elengedhetetlen feltétele, hogy a jelentések nyilvánossága továbbra is biztosított legyen. A Számvevőszék már korábban egyértelműen állást foglalt a jelentések nyilvánossága mellett. Mint ismert, az alkotmány vitája kapcsán felmerült, hogy ne kelljen minden jelentést nyilvánosságra hozni - ezt a javaslat végül nem kapott többséget.