Többlettel zárt a július - ennyit költött az állam nyugdíjakra

Bár a júliust többlettel zárt az államháztartás, a hiány így is az éves előirányzat 70 százalékára rúg – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentéséből.
Szász Péter, 2017. augusztus 21. hétfő, 13:01

Bár az államháztartás júliusban 94,4 milliárd forintos többlettel zárt, az éves hiány 817 milliárd forint lett, a cél 70 százaléka. Júliusban a bevételek 37,3 százalékkal nőttek és meghaladták a 1100 milliárd forintot.

A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek az egy évvel korábbihoz képest 51 százalékkal nőttek, ezen belül áfából 70 százalékkal, jövedéki adóból 17,5 százalékkal folyt be több, amelyben az üzemanyag-fogyasztás bővülése mellett annak is köze lehet, hogy lassan elfogynak a régebbi zárjegyes cigaretták és egyre több fogy a magasabb adótartalmú termékekből. A cigaretta adójával kapcsolatos furcsaságokról itt írtunk korábban.

A kiadások közel 20 százalékkal 1044 milliárd forintra emelkedtek júliusban. A költségvetési szervek kiadásai 21,4 százalékkal nőttek, míg a társadalombiztosítási alapok 3,5 százalékkal vittek többet, mint egy évvel korábban.

Mi történt eddig?

Az év első hét hónapjában a hiány 816,8 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el. A 2016. év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt mutatott, míg tavaly júliusban 62,7 milliárd forintos deficit keletkezett. Az NGM a magasabb hiányt részben az uniós projektek kifizetésével magyarázza, amely 2017-ben elérte a 1090 milliárd forintot, szemben a tavalyi 600 milliárddal.

Kiadások

A központi alrendszer 2017. július végi 10 900,4 milliárd forint összegű kiadásai 1252,3 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az uniós kifizetések mellett jelentős mértékben meghaladták a 2016. első héthavi kiadásokat a lakásépítési támogatásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra és a nyugellátásra fordított összegek is.

A lakásépítésire fordított összegek is 38 százalékkal, emögött a csok mellett a lakástakarék-pénztári megtakarításokat igénybe vevők számának növekedése áll a tárca szerint.

Nyugellátásokra 1822,4 milliárd forintot fordítottak, ami az éves törvényi módosított előirányzat 57,8 százalékka. Az alacsonyabb időarányos kiadás oka a 2017 első félévétől ismét érvényesülő korhatáremelés, amelynek következtében az öregségi nyugellátásban részesülők létszáma 30 ezer főnél is nagyobb mértékben csökkent első félév végére.

Az I-VII. havi kifizetések tartalmazzák a 2016. december 31-ig megállapított ellátásokra vonatkozó január havi 1,6 százalékos nyugdíjemelés összegét. Az előző év azonos időszakához képest nyugellátásokra 50,5 milliárd forinttal (2,9 százalékkal) költött többet a költségvetés.

A nyugellátási kiadásokon belül a korbetöltött öregségi nyugdíjakra 42,6 milliárd forinttal, a nők 40 éves szolgálati jogviszonyával igényelhető ellátásra 9,2 milliárd forinttal többet fizettek ki.

Bevételek

A központi alrendszer 2017. július végi 10 084 milliárd forintot kitevő bevételei az előző év azonos időszakához képest 900,3 milliárd forinttal magasabb. A tárca az áfából, a személyi jövedelemadóból és a munkavállalói járulékokból származó növekményt emeli ki.

A 1923 milliárdos áfabevétel majdnem 150 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 561,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 4,2 milliárd forinttal magasabb

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 1100,5 milliárd forint volt, amely 105,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedés volt. Ezek mellett lényegesen több pénz folyt be a termőföld-értékesítésből is, több mint 146 milliárd forint.

HOZZÁSZÓLÁSOK