Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár az államháztartás júliusban 94,4 milliárd forintos többlettel zárt, az éves hiány 817 milliárd forint lett, a cél 70 százaléka. Júliusban a bevételek 37,3 százalékkal nőttek és meghaladták a 1100 milliárd forintot.

A fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek az egy évvel korábbihoz képest 51 százalékkal nőttek, ezen belül áfából 70 százalékkal, jövedéki adóból 17,5 százalékkal folyt be több, amelyben az üzemanyag-fogyasztás bővülése mellett annak is köze lehet, hogy lassan elfogynak a régebbi zárjegyes cigaretták és egyre több fogy a magasabb adótartalmú termékekből. A cigaretta adójával kapcsolatos furcsaságokról itt írtunk korábban.

A kiadások közel 20 százalékkal 1044 milliárd forintra emelkedtek júliusban. A költségvetési szervek kiadásai 21,4 százalékkal nőttek, míg a társadalombiztosítási alapok 3,5 százalékkal vittek többet, mint egy évvel korábban.

Mi történt eddig?

Az év első hét hónapjában a hiány 816,8 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el. A 2016. év első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszere 464,8 milliárd forintos hiányt mutatott, míg tavaly júliusban 62,7 milliárd forintos deficit keletkezett. Az NGM a magasabb hiányt részben az uniós projektek kifizetésével magyarázza, amely 2017-ben elérte a 1090 milliárd forintot, szemben a tavalyi 600 milliárddal.

Kiadások

A központi alrendszer 2017. július végi 10 900,4 milliárd forint összegű kiadásai 1252,3 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az uniós kifizetések mellett jelentős mértékben meghaladták a 2016. első héthavi kiadásokat a lakásépítési támogatásokra, a gyógyító-megelőző ellátásokra és a nyugellátásra fordított összegek is.

A lakásépítésire fordított összegek is 38 százalékkal, emögött a csok mellett a lakástakarék-pénztári megtakarításokat igénybe vevők számának növekedése áll a tárca szerint.

Nyugellátásokra 1822,4 milliárd forintot fordítottak, ami az éves törvényi módosított előirányzat 57,8 százalékka. Az alacsonyabb időarányos kiadás oka a 2017 első félévétől ismét érvényesülő korhatáremelés, amelynek következtében az öregségi nyugellátásban részesülők létszáma 30 ezer főnél is nagyobb mértékben csökkent első félév végére.

Az I-VII. havi kifizetések tartalmazzák a 2016. december 31-ig megállapított ellátásokra vonatkozó január havi 1,6 százalékos nyugdíjemelés összegét. Az előző év azonos időszakához képest nyugellátásokra 50,5 milliárd forinttal (2,9 százalékkal) költött többet a költségvetés.

A nyugellátási kiadásokon belül a korbetöltött öregségi nyugdíjakra 42,6 milliárd forinttal, a nők 40 éves szolgálati jogviszonyával igényelhető ellátásra 9,2 milliárd forinttal többet fizettek ki.

Bevételek

A központi alrendszer 2017. július végi 10 084 milliárd forintot kitevő bevételei az előző év azonos időszakához képest 900,3 milliárd forinttal magasabb. A tárca az áfából, a személyi jövedelemadóból és a munkavállalói járulékokból származó növekményt emeli ki.

A 1923 milliárdos áfabevétel majdnem 150 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó bevétel az év első hét hónapjában 561,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 4,2 milliárd forinttal magasabb

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első hét hónapjában 1100,5 milliárd forint volt, amely 105,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka a magasabb bérkiáramlás miatti befizetésnövekedés volt. Ezek mellett lényegesen több pénz folyt be a termőföld-értékesítésből is, több mint 146 milliárd forint.