Az MSZET levelet írt Rogán Antalnak, a parlament gazdasági és informatikai bizottsága elnökének, ebben azt kérik, a bizottság ne támogassa az energetikai törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslathoz Lázár János Fidesz-frakcióvezető által beadott módosítási indítványt. A társaság álláspontjáról levélben tájékoztatta Bencsik János energetikáért felelős államtitkárt, valamint Jávor Benedeket, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnökét is. A Fidesz frakcióvezetője azt indítványozta, hogy a villamos energia kötelező átvételi ára ez év elejétől 25 százalékkal, jövő év első napjától pedig 35 százalékkal csökkenjen a jelenlegihez képest. Az MSZET véleménye szerint a csökkentés a szélenergia-ipari cégek többségének a gazdálkodását ellehetetlenítené. A közlemény ismerteti: a kötelező átvételi rendszer keretében törvényben garantálja az állam, hogy a megújuló energiahordozóból nyert áramot a villamosenergia-rendszer megvásárolja, szabott áron. A szélerőművek üzemeltetői pedig erre alapozták az üzleti terveiket - mutat rá a társaság. Álláspontja szerint ennek a törvényben garantált kötelező átvételi árnak a jelentős csökkentése olyan állami beavatkozás lenne a működő erőművek gazdálkodásába, ami alapjaiban ingatná meg a befektetők és az energiapiaci befektetéseket finanszírozók bizalmát. Emellett gazdasági instabilitáshoz és tömeges csődökhöz vezetne a megújuló energia szektorban - figyelmeztetnek a közleményben. A MSZET adatai szerint Magyarországon a széllel termelt villamos energia kötelező átvételi ára ez év eleje óta kilowattóránként 30,71 forint, ami - árfolyamtól függően - körülbelül 11 eurócentnek felel meg. Magyarországon a múlt év végén 329 megawatt volt a beépített szélerőmű-kapacitás úgy, hogy 2006 óta nem adott ki az állam új szélerőműre létesítési engedélyt. A MSZET példának hozza fel a román támogatási törvényt, amely idén tavasztól a szélerőműben termelt villanyáram átvételi árát kilowattóránként 15 eurócentben határozza meg. Ezzel az átvételi árral Romániában 2020-ra 4000 megawattra bővül a szélerőmű- kapacitás a jelenlegi 460 megawattról - mutat rá közleményében a MSZET. Amint arról lapunk beszámolt (Napi Gazdaság, 2011. január 27.), korábban a Magyar Megújuló Energia Szövetség is erőteljesen kifogásolta a Lázás János által benyújtott módosítót. Az MMESZ levélben fordult a miniszterelnökhöz és négy érintett miniszterhez, álláspontja szerint ugyanis a legújabb energetikai törvénymódosító javaslat szakmailag előkészítetlen és megalapozatlan. Állításuk szerint a Lázár János jegyezte, január 21-i módosító ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel és ellentétes más országok bevált gyakorlatával is. A javaslat szerintük lehetetlenné tenné az Új Széchenyi terv és a megújuló energia cselekvési terv, illetve az uniós RES direktíva (a megújuló energiával kapcsolatos előírások) végrehajtását is. Balogh László, az MMESZ elnöke úgy véli, az állapotokat jól tükrözi a kötelező átvételi (kát) támogatás, amelyet egyébként Lázár módosítója is érint (a javaslat idén január elsejétől 25, 2012-től pedig 35 százalékkal csökkentené differenciálatlanul a kát-árakat). Az elsősorban a megújuló energiatermelés ösztönzésére létrehozott kát-rendszer tavaly mintegy 70 milliárd forintba került, eredeti célját azonban csak töredékében szolgája - megújítására tehát szükség van, azonban nem a javasolt módon - véli az elnök. A megújuló energia egyes területeinek - így a napenergia, a biogáz, a geotermia vagy a biomassza - beruházásait jelentősen hátráltatja a támogatási rendszerek átalakítási elképzeléseinek hiánya (illetve a már ismert elemek szakmai korlátai), de gondot okoz, hogy a jogszabályalkotók szempontjai közül hiányzik a kiszámítható befektetési környezet - hangsúlyozta Balogh László.