Tömeges méhpusztulás Magyarország több pontján

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület több jelzést is kapott a méhészektől arról, hogy eltűnnek vagy elpusztulnak a méhcsaládok az ország több pontján - olvasható az Infostart.hu-n.
Szabó Zsuzsanna, 2018. július 7. szombat, 19:39
Fotó: Pixabay

Dömötörfi József somogysárdi méhész a Facebookon adta hírül méhei nagyszámú pusztulását. A méhész azt is hozzátette, hogy nem kapott a szokott módon értesítést arról, hogy a kukoricában vagy napraforgóban csávázószert (vetőmagokkal terjedő gombák és baktériumok, valamint kártevők elleni védekezéshez használt szer) használtak - írja az Infostart.hu.

A portál szerint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület június 29-én tett közzé egy figyelmeztetést a honlapján, miszerint több méhész is jelezte, hogy a napraforgó virágzásának megindulásával egy időben a méhek egy része eltűnt a kaptárból. Nincsenek méhtetemek a kaptárak előtt, a napraforgótáblában viszont sok elpusztult méhet lehet találni. Csak fiatal állatok maradtak a kaptárban, a mézterekből eltűntek a rovarok.

Az InfoRádiónak Demeter László méhész, szaktanácsadó azt mondta, laborvizsgálatokkal próbálják kideríteni, mi történt, de még nincs eredménye a vizsgálatnak.

A méhész ugyanakkor rámutatott: a csemegekukoricát permetezik ilyenkor, és ha fúj a szél, a permetezőgép a kipermetezett hatóanyagot ráfújja a napraforgótáblára, a méhek esetlegesen így mérgeződhetnek meg. Viszont míg korábban bizonyos mérgek hatása alatt még hazataláltak a méhek és a kaptárban pusztultak el, jelenleg az a fő probléma, hogy a méhek a napraforgótáblán vesznek oda, beszívják az úgynevezett taglózó mérget, és ott helyben el is pusztulnak. Erről Fejér és Békés megyéből is jöttek erről jelzések - olvasható az Infostarton.

A neonikotinoidok - amelyeknek már egészen kis mennyiségétől is elpusztulnak a méhek - szabadföldi használata például az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára jövőre már az Európai Unió teljes területén tilos lesz, és ezeket a szereket kizárólag állandó üvegházakban engedélyezik. Ezeknek a szereknek a legnagyobb kockázata az, hogy amikor csávázószerként a vetőmagok bevonására használják őket, akkor felszívódnak, bekerülnek a pollenbe és a nektárba, s az a mennyiség, ami így szennyezi a méheket, ha nem is azonnal öli meg őket, de hosszútávon károsítja őket - mondta az InfoRádiónak Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyi anyag szakértője.

Képünk forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK