A 2010-es kormányváltás óta eddig összesen mintegy 840 törvényt alkotott a t. Ház. Az Országgyűlés már 2011-ben is rekordot döntött 215 új törvénnyel, 2012-ben ennél is tízzel többet szavazott meg, tavaly pedig a 85 ülésnapon 254-et, vagyis ülésnaponként hármat.
A múlt évben elfogadott törvények csaknem háromnegyedét (186-ot) a kormány kezdeményezte.

A miniszterek közül a közigazgatási és igazságügyi tárcát vezető Navracsics Tibor nyújtotta be a legtöbb törvényjavaslatot (41-et), a Nemzetgazdasági Minisztérium 37 törvény előterjesztője volt, míg emberierőforrás- és a nemzeti fejlesztési miniszter 29-29 törvényt jegyez. A listán a belügyminiszter 23 törvény indítványával szerepel, míg az agrártárcát vezető 14 javaslattal élt. A külügyi tárca első embere 11, a honvédelmi miniszter két törvény megalkotását kezdeményezte 2013-ban.

Kormánypárti képviselők javaslatára 64 törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés, ebből húszat ősszel. Az alaptörvény március 11-én megszavazott negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, így mindegyikük neve mellett szerepel elfogadott javaslat.

Az egyik legaktívabb fideszes politikus Vas Imre volt, aki tizenegy különféle tárgyú előterjesztéshez adta a nevét, legutóbb például ahhoz, amellyel állami vagyonkezelésbe kerültek a városligeti ingatlanok. A sorban utána kilenc elfogadott javaslattal Németh Szilárd következik, aki a rezsicsökkentéseket kezdeményezte a parlamentben. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője - a negyedik alkotmánymódosítással együtt - hét indítványt nyújtott be a parlamentnek, ő javasolta az árfolyamgát kiterjesztését, a bajai videoügyet követő büntetőtörvénykönyv-módosítást és a havi két ingyenes készpénzfelvételt. Hat-hat javaslat fűződik Gulyás Gergely, Cser-Palkovics András, L. Simon László és Dióssi Csaba fideszes képviselők nevéhez.

Az Országgyűlés két ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el 2013-ban, mindkettőt LMP-s kezdeményezésre. Az utolsó ülésnapon Mile Lajos indítványára szabálysértéssé minősítették azt, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt. Míg a tavaszi ülésszakban az LMP - akkor független - képviselői, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes érte el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a hároméves kortól kötelező óvodáztatást.

Áder János köztársasági elnök kilenc törvényjavaslatot küldött vissza az Országgyűlésnek, hetet újra elfogadtak, a zsebszerződések elleni fellépésről szóló fideszes javaslatról viszont még nem döntöttek újra, noha hetekig szerepelt az előzetesen kiadott napirendi javaslatban. Az államfő a téli szünetben küldte vissza a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítását, kifogásolva, hogy az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díjat büntetett előéletű alkotók is megkaphatnák, erről így még nem tárgyalhatott újra a parlament.

Ősszel száztizenhét törvényt fogadott el az Országgyűlés, ez hússzal kevesebb, mint amennyit a tavaszi és a nyári ülésszakon. Ezek négyötödét, 94-et a kormány nyújtotta be.
Az őszi ülésszakon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a legaktívabb törvénykezdeményező 23 elfogadott javaslattal, megelőzve Navracsics Tibort és Balog Zoltán, akik 21, illetve 19 jogszabály előterjesztői voltak. A belügyi tárca 10, a fejlesztési 9, a Külügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium 6-6 törvény gazdája volt, a honvédelmi tárca viszont egyé sem. Két jogszabályt - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi büdzséjéről és a tavalyi költségvetésének végrehajtásáról - a költségvetési bizottság indítványára alkotott meg a Ház.