Törvényt is sért a TV2, hogy támogassa a kormányt

A kormánypropagandához megszólalásig hasonló hirdetések lepték el az internetet, melyek sok esetben álhíreket terjesztenek, másrészt pedig nyílt politikai kampányüzenetek a bevándorlás ellen. A szinte teljesen egyforma videókat viszont nem politikai pártok fizették, hanem a TV2 és az Origo, sőt, legújabban az állami pénzből működő közmédia. Az ilyen hirdetés viszont nem csak etikailag kifogásolható, de könnyen lehet, hogy több szempontból is szabálysértés történt.
Szabó Dániel, 2018. március 23. péntek, 11:41
Fotó: Shutterstock

Január 18-án 16 órakor a választások szempontjából fontos határidő telt le: eddig jelentkezhettek az Állami Számvevőszéknél a magyar médiumok, ha politikai hirdetéseket akartak közzé tenni. Sokakat meglepve több, a kormányhoz közeli médium mondott le arról, hogy kampányvideók és bannerek jelenjenek meg az oldalán. Nemet mondtak az ilyen hirdetésekre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Mediaworks kiadványai, az Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz tartozó TV2 Csoport összes csatornája, valamint a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Origo-csoport is.

Az utóbbi két médiakonglomerátum viszont ennek ellenére aktívan részt vesz a kampányban. Nemcsak a híreik megválogatásával, vagy azáltal, hogy csak az egyik oldalhoz tartozó közszereplőket szólaltatnak meg anyagaikban. Ők maguk közvetítenek politikai üzeneteket a papíron saját oldalaikat, műsoraikat hirdető internetes reklámokban.

Kihasználják az üres helyeket

Az online hirdetési piacon jelenleg kétféle domináns reklámmal találkozhatnak a felhasználók: az első csoportba azok tartoznak, amelyek közzétételére közvetlenül a médiapiaci szereplőkkel, azok értékesítővel szerződtek (lapunk, a Napi.hu esetében ez a CEMP Sales House), a második csoportba pedig a nagy, független hirdetéskezelők tartoznak (ilyen például a Facebook, a Google AdSense). Utóbbiak esetében az oldalak, weblapok értékesítik a szabad, nem maguk által lekötött bannerhelyeiket, amiket aztán a közvetítők kitölthetnek hirdetésekkel.

Ezen a piacon az oldalak üzemeltetői beállíthatják, hogy milyen hirdetéstípusokból nem kérnek. A Napi.hu például sem pártbannereket, sem kormányzati hirdetéseket nem akart közölni. Ezért volt meglepő, amikor március közepén oldalunkon is megjelentek a kormányzati kommunikáció szerves részét képező, a bevándorlást, a migrációs válságot és a terrorizmust összemosó hirdetések. Ezek viszont nem pártok oldalára mutattak, hanem a TV2 és az Origo oldalaira. Dacára annak, hogy nagyon hasonlók egymáshoz, két külön cégcsoporthoz köthetők. (Sőt, zsánerében azonos hirdetések futnak, melyek a Híradó.hu-t, a közmédia hírportálját népszerűsítik.)

Ezeket a videókat onnan ismerheti fel, hogy minden azonosítójegy - például logó, terméknév - elhelyezése nélkül futnak. Rajtuk két felirat szerepel általában, az állítólagos helyszín (például Németország) és az évszám, amely aztán átvált arra, hogy "Ezt akarjuk?".

Itt egy képi illusztráció:

Több alkalommal pedig - ahogy az a 444 egy korábbi cikkéből kiderül - az időpont sem stimmel. Vagy a videók nem is Európában, hanem Észak-Amerikában készültek, így nem is bevándorlók, hanem amerikai állampolgárok láthatók rajtuk, mint ahogy azt az Origo egy hirdetése kapcsán bemutatták. Így nem tekinthetők másnak csak álhíreknek. A képen például egy bolgár férfi, vagyis uniós állampolgár látható.

Sok szempontból is problémás

A hatályos médiatörvény szerint Magyarországon politikai hirdetést csak párt, mozgalom, jelölő szervezet, független jelölt vagy a kormány tehet közzé. A jogszabály arra viszont már tágabb értelmezést ad, hogy pontosan mi minősülhet ilyen hirdetésnek. A megfogalmazás szerint ez az adott szervezet, intézmény "népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám."

Mivel nem kell mindegyik feltételnek megvalósulnia, az már jogi kérdés, hogy tekinthető-e politikai hirdetésnek az a videó, amely nincs összefüggésben az általa reklámozott műsorral, ellenben tartalmában egybecseng a kormány és a két kormánypárt politikai programjával, állításaival a bevándorlásról és a menekültválságról.

A kérdésről például ezt mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke egy csurgói sajtótájékoztatóján: "Az áprilisi országgyűlési választások tétje az, hogy bevándorlóország leszünk kevert népességgel, vagy sem." Március 1-i rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök pedig így fogalmazott, mikor az április 8-i választás tétjéről beszélt. "Ha meg akarjuk Magyarországot védeni, és nem akarunk mi is bevándorlóországgá válni, akkor össze kell fognunk, és együtt kell ezt a küzdelmet megharcolnunk."

Vagyis a téma politikai beágyazottsága, valamint a hirdetések állásfoglalásnak nem tekinthető, de meghatározó kérdésfeltevése alapján felmerül, hogy azok valóban politikai hirdetések. Az mindenesetre valószínű, hogy az Origo és a TV2 úgy tette közzé a hirdetéseit, hogy hírszolgáltatóként tisztában kellett lennie azzal, hogy a kommentár nélküli videóik a kormány és a kormánypártok retorikájával egyezik.

A politikai motivációt még egy tény igazolja: a hirdetéseket direkt a Fidesz szavazóira célozva állították be a Facebookon, ahogy azt egy felhasználó kiderítette.

 

"Független" hírportál(edit: a hirdetett...

"Független" hírportál(edit: a hirdetett poszt egy kb 3 éves videó, ahol menekültek mennek a sötétben az autópályán)

 

Súlyos hiányosság

Erősen aggályos, hogy a médiapiaci szereplők úgy tették közzé videóikat, hogy azokon nem utaltak arra, hogy azok hozzájuk köthetők. Bár azok a Facebook-oldalaikra mutattak, de erre előzetesen nem figyelmeztették a felhasználókat. Ahogy már írtuk, sem szöveget, sem logót, felismerhető arculati elemet nem tettek közzé.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint megtévesztőnek számít az a kereskedelmi gyakorlat, amely "figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas."

Ebben a helyzetben azt érdemes vizsgálni, hogy mennyiben tekinthető ügyleti döntésnek egy banner típusú hirdetés lekattintása.

Válaszok nélkül
Az ügyben megkerestük a TV2 Csoportot a hirdetések kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, hány ilyen fizetett hirdetést futtat jelenleg a TV2; a hirdetéseket a Google Ad Sense és a Facebook hirdetési felületein milyen témakategóriába sorolták; pontosan mit akarnak népszerűsíteni, milyen üzenetet kívánnak kommunikálni a videók; továbbá miért nem szerepelnek a csatorna vagy a műsor arculati elemei, miért nem utal semmilyen felirat arra, hogy ez a Tények műsorához köthető. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy nem tartják-e aggályosnak, hogy a hírműsoruk reklámozásához olyan videókat is használnak, amelyeken az évszám és a helyszín megnevezése pontatlan. Választ egyetlen kérdésünkre sem kaptunk, telefonon hiába kerestük többször is a csatorna sajtóosztályát.

Nem csak jogilag aggályos

Az álhírek ügye akkor kapott szélesebb nyilvánosságot, amikor a 2016-os  elnökválasztási kampányban több valótlan, a demokrata jelöltet lejárató anyag kezdett el terjedni az interneten. Szakértők és az amerikai hatóságok pedig megállapították, hogy ezeknek a kamucikkeknek a nagy részét Oroszországból, vélhetően a Kreml megbízásából adták ki, trollhálózatok segítették a minél szélesebb körhöz való eljutásukat.

Bár azóta több óvintézkedést bevezettek az álhírekkel szemben, a választói magatartással foglalkozó kutatások egymás után jutnak arra a következtetésre, hogy míg ezek befolyásolják a szavazók döntését, addig a tények bemutatása (fact-checking) nem változtatja meg álláspontjukat, sőt fordított eredményt hozhat. A témával korábban a Napi.hu részletesen foglalkozott.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Belze Bubi, 2018.03.24 14:38

@atombandi: Semmit sem tanultak az MDF 1994-es bukásából (amelynek még haszonélvezői is voltak)....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Belze Bubi, 2018.03.24 14:32

Bayer Zsolt régi szövegét idézve: "ugyanaz a bűz"...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2018.03.23 13:56

aggalyosnak aggalyos, de inkabb a mogottes gondolkodas az, ami pusztito. azt, akit ilyenekkel befolyasolni lehet, arra van modszer, spartaban mar megoldottak. ugyhogy en inkabb azt emelnem ki ebbol, hogy szerintuk meg ezt is megtehetik buntetlenul. a fideszt epp a gatlastalansaga miatt akarjak levaltani, de azota nemhogy visszavett volna belole, hanem tovabb nyomja a gazpedalt. ahogy a sorosozas sem valt be, a migransozas is mar kontraproduktiv...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html