Tovább csörtézik Járai és Simor (bővített)

Járai Zsigmond szerint olyan jogszabálysértések történtek a jegybankban, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia.
NAPI, MTI-Eco, 2011. július 4. hétfő, 12:12

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának (fb) elnöke az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB tavalyi gazdálkodásának vesztesége volt a téma, azt mondta, hogy a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására.

A jegybank az fb megállapításait figyelmen kívül hagyta - közölte Járai.

Simor András, a jegybank elnöke megismételte: az MNB gazdálkodásának sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben. Simor beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400 millió, 2010-ben pedig 316 millió forintot költöttek.

Dokumentumokat kér be a jegybanktól a számvevőszéki bizottság

Szijjártó Péter (Fidesz) a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke azt javasolta, hogy kérjék be az MNB-től az arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó szerződését. Simor András jelezte: a dokumentumok össze vannak készítve, ezeket átadják a bizottságnak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert - mint mondta -, ha azt tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos gazdálkodáshoz.

A jegybank 2006 óta csökkenti működési költségeit

Az MNB ma megjelent közleménye szerint tavaly működési költségeit közel egymilliárd forinttal csökkentette, míg mérlege 41,6 milliárd forintos negatív eredményt mutat. A bank eredménytartaléka fedezi a veszteséget, a devizatartalék részét képező értékpapírok árfolyamingadozásából fakadó nem realizált átértékelési különbözetet, mintegy 29 milliárd forintot az állam a MNB-ről szóló törvénynek megfelelően megtérítette.

A jegybank működési kiadásai reálértékben 2006 óta minden évben csökkentek. 2009-ben és 2010-ben összesen 2,1 milliárd forint értékű, azaz 14 százalékos költségcsökkentést ért el. Ezen belül tavaly több mint 650 millió forinttal mérsékelte személyi jellegű ráfordításait.

A jegybanktörvényben foglalt céljainak elérése, az ország jelentős külső eladósodottságából fakadó sérülékenységének mérséklése érdekében az MNB az elmúlt években hazánk devizatartalékait jelentősen növelte. A devizatartalék tartása az MNB eredményét rontja, a magasabb devizatartalék szint ugyanakkor a nemzetgazdaság számára az ország külső sérülékenységének és a külső finanszírozás költségének csökkenésén keresztül kedvező - közölte az MNB. Abban az esetben, amikor az állam devizahitelből finanszírozza a költségvetés hiányát, akkor a forint- és a devizafinanszírozás költsége közötti különbözetet az MNB fizeti meg. Amikor az állam a devizát az MNB-nél forintra váltja, akkor a deviza a jegybank devizatartalékait növeli, ennek forrását pedig elsősorban a bankok MNB-nél elhelyezett forintbetétei képezik. Ami a jegybanknál költségként jelentkezik, annak egy része a költségvetésnél megtakarítás.

HOZZÁSZÓLÁSOK