Idén január és április között a külkereskedelmi kivitel volumene 16, a behozatalé 14 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Folyó áras adatokból számítva az export forintértéke 7, az importé 4 százalékot meghaladóan bővült, míg euróban ez a növekedés 18, illetve 14 százalék volt. A mérlegtöbblet 485 milliárd forintot (1822 millió eurót) tett ki, 183 milliárd forinttal (844 millió euróval) többet, mint 2009 azonos időszakában. Az év első négy hónapjában az export értéke 5852 milliárd forint (21,8 milliárd euró), az importé 5367 milliárd forint (20 milliárd euró) volt. A január-áprilisi forgalom forintban mért árszínvonala importban 8,2, exportban pedig 7,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten, a cserearány 0,5 százalékkal javult. A forint a főbb devizákhoz képest megközelítően 10 százalékkal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 14, az euróhoz képest pedig 9 százalék volt.

Az év első harmadában a gépek és szállítóeszközök forgalma nőtt a legdinamikusabban: az export volumene 21, az importé 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a bővülés elsősorban az élénkülő járműiparhoz kötődik. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék kivitele és behozatala is 20 százalékot meghaladó mértékben erősödött 2009 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozott termékek kivitele 2010 január-áprilisában 13, behozatala 9 százalékkal bővült. A járműipari kereslet külpiaci élénkülése a színesfém, a szakmai tudományos ellenőrző műszerek és a gumigyártmányok kétszámjegyű exportbővülésében is láthatóvá vált. Új beruházásokkal összefüggésben lendült fel a papír-, karton-, papírpépkivitel. Az energiahordozók importvolumene az év első négy hónapjában a tavalyi alacsony bázishoz képest 15 százalékkal nőtt, miközben az árszint több mint 10 százalékkal mérséklődött. A legjelentősebb volumenbővülést a természetes és mesterséges gáznál regisztráltuk, az idei alacsony árak következtében azonban a másfélszeres mennyiség csak az érték 11 százalékos csökkenésével járt együtt. A kőolaj és kőolajtermékek import- érték-növekménye teljes egészében az áremelkedésből fakad.

A nyersanyagok külkereskedelmében kiemelendő a fémtartalmú ércek és fémhulladék kivitelének 75, behozatalának 43 százalékos értéknövekedése.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek volumene január és április között mindkét forgalmi irányban kismértékben elmaradt a bázisidőszaki szinttől. Az exportban a gabona és gabonakészítmény értéke 28 százalékkal esett vissza, kukorica értékesítése a tavalyi gyengébb termés következtében csaknem 30 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A zöldségféle és gyümölcs importértékének csökkenésében a legfontosabb tényező a banán árának mérséklődése volt.