Miközben az egészségügyi vezetés már-már hurrá optimista hangulatban kommunikálja, hogy jövőre minden eddiginél több pénz kerül az ágazatba, a nemzetgazdasági tárca államtitkára pedig szakmai konferenciákon rendszeresen elmondja, hogyan nőtt az egészségbiztosítási alap (E alap) költségvetése évről évre, nehéz arról beszélni, hogy rosszabb az egészségügy helyzet, mint tavaly, pedig a számok mögé nézve mégis kiderül, hogy így van, a király meztelen - mondta Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és  Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója.

Tény, hogy mind a gyógyító megelőző, mind az összevont szakellátási kassza 2007 óta folyamatosan növekszik, azonban az eltelt idő alatt a nominális bővülést az áfa-, és az árfolyamváltozás, valamint a kumulált infláció felemésztette. A kassza struktúrája is átalakult, dologi költségekre arányaiban kevesebb jut, mint 8 éve, így a büdzsé összegének a növekedése ellenére ma kevesebb jut a kórházakban a működésre, a dologi kiadásokra, mint 7-8 évvel ezelőtt.

Kapcsolódó

Nem érdemes becsapni magunkat, ez a hiány egyértelműen megjelenik a folyamatosan újratermelődő kórházi adósságállományban. Ezért nagyon nehéz azt az állítást elfogadni, hogy egy kicsit ügyesebben kellene gazdálkodni, és akkor minden rendben lesz - fogalmazott az ETOSZ igazgatója. Természetesen lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt - április végén meghaladta az 50 milliárd forintot - nem az ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók hoznak össze, hanem egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak - tette hozzá Holchacker Péter.

Kép: Az egészségügy finanszírozásának változása, millió forint

A 2017-es költségvetésben 122 milliárd forinttal több az összevont szakellátás előirányzata, ami szintén csak első látásra tűnhet úgy, hogy pénzzel árasztják el az egészségügyet. Ebből ugyanis - mint az a Napi.hu már korábban megírta - 86 milliárd forint E alapon belüli átcsoportosítás, amiből 66 milliárd forint bérre megy, 15 milliárd forint a 2015-ös csökkentés visszapótlása, 20 milliárd pedig a méltányossági kezelésekre fordítódik. Ténylegesen 20-22 milliárd forint a friss pénz, csakhogy ez sem költhető el tetszés szerint, 11 milliárdból ugyanis olyan kapacitásokat finanszíroznak, amelyekről korábban megszületett a támogatási döntés. Azaz mindössze 10-11 milliárd forint a valós növekmény.

Ugyanakkor évtizedek óta nem jelenik meg az egészségügyi kasszában az amortizáció visszapótlására fordítható finanszírozás, ami súlyosan meg is látszik az ellátórendszeren, s amelyről, lévén 2012 óta már egységes állami tulajdonban működnek a kórházak, épp ideje lenne újra tárgyalni - jegyezte meg Holchacker Péter.

Kórházi adósságállomány alakulása, millió forint
Kép: Forrás: ETOSZ

Az ETOSZ vezetése szerint az eleve hiányosra tervezett E alappal a kormánynak tudatában kell lenni annak, hogy újragenerálódnak a problémák, az adósságállomány ismét növekedni fog, ami  egyértelműen látszik a havi adatokból. A konszolidációs pénzek folyamatos kifizetése idején ugyan volt egy gyors csökkenés, majd újra gyarapodni kezdtek a tartozások, április végén már ismét meghaladták az 50 milliárd forintot. Mellesleg a tavalyi 60 milliárd forintról eleve lehetett tudni, hogy nem fedi le a teljes adósságot. De az igazgató szerint nem is az adósság abszolút értéke az érdekes. Azt kell figyelembe venni, hogy "minden nullánál nagyobb szám tök ciki" - fogalmazott Holchacker Péter.  A 10 milliárdos adósság ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az 50 milliárd, mivel pont 10 milliárddal több, mint amennyinek lenni kellene, azt jelenti, hogy a cégek ennyivel finanszírozzák az államot.

A szövetség szerint ez a helyzet csak azzal oldható meg, ha beleteszik a hiányzó pénzt a rendszerbe, évente legalább 5 százalékkal növelik az egészségügyi büdzsét, 2021-től pedig GDP arányossá teszik az emelést, amit a demográfiai trendek és visegrádi országoktól való lemaradásunk is indokol.

Átmenetileg segít, de a pénzt akkor is bele kell tenni

Átmeneti feszültségenyhítő megoldás a kintlévőségek kezelésére az idén elindult faktorálás (a bankok, illetve a faktorcégek 100 százalékon veszik át az állami tartozásokat a késedelmes fizetéseket terhelő plusz költségeknél lényegesen kisebb költség fejében), amivel ugyan mindenki jól jár, azonban ez nem pótolja a szükséges forrásokat, csak beszállítók terheit csökkenti - jegyzi meg az ETOSZ igazgatója. Bizonyos közbeszerzéseknél ráadásul - érthetetlen módon - eleve kizárják a faktorálás lehetőségét - teszi hozzá.

A szövetség azt is javasolta, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük az állam felé fennálló köztartozásokat - befizetendő adók, járulékok - leírni az állam tartozásaiból. Most, hogy a kórházak állami tulajdonban, az államháztartási törvény hatály alatt gazdálkodnak, szerintük ennek nincs akadálya, a javaslatra azonban mindez ideig nem kaptak érdemi választ.

Érdemes lenne a tavalyi adósságkonszolidáció végrehajtásának részleteit is feldolgozni - véli Holchacker Péter - már csak azért is, hogy egy következő adósságrendezésnél elkerülhessék a korábbi anomáliákat (a kis cégek a legvégére maradtak a folyamatban, két hullámban történt meg a kifizetés). A kórházi adósságok rendezését szabályozó rendeletbe bele is foglalták, hogy 2015. október 31-re készülnie kell  egy összefoglaló jelentésnek, ám a szövetség ezt hiába kérte közadatigénylés keretében, az államtitkár döntés-előkészítési anyagnak minősítette a jelentést, erre hivatkozva visszautasították a kérést.