Az októberi infláció 4,2 százalékos lett, ami háromtized százalékponttal meghaladta a lapunk által megkérdezett elemzők várakozását - közölte a KSH. A maginfláció 1,8 százalékos lett az elmúlt hónapban.

Az inflációs meglepetés két okra vezethető vissza - mondta Németh Dávid, az ING elemzője. Egyrészt az élelmiszerek, és ezen belül is a feldolgozott termékek havi alapon vett 2 százalékos emelkedése volt kiemelkedően magas.

A szeptemberi adat arról árulkodott, hogy megállt az élelmiszerek drágulása, ám az októberi szám duplán behozta ezt a lemaradást - véli hasonlóan Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Ráadásul még egy fél évig folytatódhat a begyűrűzés, ami már a maginflációt is emeli, hiszen a feldolgozott élelmiszerek már részét képezik a szűkebben értelmezett mutatónak - fogalmazott a szakértő.

Másik oldalról, a tartós cikkek árai - január óta először - emelkedtek. Ennek oka lehet, hogy az árak már jobban reagálnak a forint árfolyam mozgásaira, mint tavaly - véli Németh. Forián szerint ugyanakkor nem szabad komolyabb következtetéseket leszűrni ebből a számból, a termékcsoporton belül egy-egy kisebb súllyal bíró termék emelte az árindexet.

A többi cikk árváltozása a vártnak megfelelően alakult: a szezonális cikkeknél (ruházat) megfelelően alakultak az árak és a szabályozott árak is stagnáltak. Az MNB által kiemelten figyelt piaci szolgáltatások árai ráadásul továbbra is nyomottak, nincs jele inflációs fordulatnak - tette hozzá a Pioneer elemzője.

Az ING előrejelzését alapvetően nem változtatja meg az adat - mondta Németh, aki szerint év végére 4,1 százalék körül alakulhat a drágulás üteme. A fő kérdés viszont, hogy a különadók milyen hatást gyakorolnak az inflációra a következő években. Az idei átlagos 4,8 százalékos fogyasztói árindex ugyan 4 százalékra lassulhat jövőre, ám ez továbbra is jóval meghaladja a jegybank 3 százalékos célját. Ezért is kifejezetten fontos, hogy a jegybank negyedéves előrejelzése (amit november 24-én publikálnak) miképp vélekedik a fogyasztói árak jövőbeni alakulásáról.


A szakértő szerint a kockázatok miatt nőttek a szigorítás esélyei: idén még kivár a jegybank monetáris tanácsa, ám 2011 első negyedévében van esély egy 25 bázispontos emelésre. Ám amíg gyenge a hazai kereslet és nem kezd el nőni számottevően a foglalkoztatottság, a jegybanknak nincs oka arra, hogy erről az oldalról kamatemelésbe kezdjen - márpedig a hazai reálgazdaság javulására a következő év elejéig bizonyosan várni kell - tette hozzá az elemző.