"Kamatpolitika és monetáris mozgástér" címmel tartott előadást Bártfai-Mager Andrea, az MNB monetáris tanácsának (mt) tagja a Napi Gazdaság mai makrogazdasági konferenciáján. Előadásának legfőbb üzenete, hogy a jegybank döntéseit továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás kettős követelményrendszere határozza meg.

Bártfai-Mager Andrea előadásában a kiemelt üzenetek között erősítette meg, hogy az elmúlt időszak kamatcsökkentései támogatták a gazdaság növekedési pályára állítását, miközben nem veszélyeztették az árstabilitást. Ezért a jegybankár sikeresnek ítéli meg a lazítási lépéseket. Az előttünk álló időszak - a kockázatok miatt - ugyanakkor óvatos monetáris politikát igényel. A nagy jegybankok politikájához hasonlóan mikor kezdi meg az MNB a nem-konvencionális eszközök bevetését? - tette fel a kérdést Bártfai-Mager, aki szerint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását célozhatja csak a jegybank.

Kapcsolódó

A pénzügyi stabilitás elérése törvényben rögzített kötelessége a jegybanknak. Ez nem uniós kényszer, sem csupán jogi norma, hanem ez a fajta kötelezettség két konszenzusos megállapodáson alapszik. Egyfelől az árstabilitás támogatja a gazdasági növekedést. Másfelől árstabilitás nélkül a jegybankok nem tudják támogatni a növekedést. Ellenkező esetben a monetáris lazítás ár-bér spirálhoz vezethet, ami rövid távon is csökkenti a növekedési kilátásokat.

Az új jegybanki szerepkör a pénzügyi válság tapasztalatain alapul, ez pedig a további válságok megelőzésére vonatkozik. A pénzügyi közvetítő rendszerben létrejött kockázatokat leépítse, és megakadályozza az újabb felépülésüket. Ez az, ami az MNB életében is kulcsszerepkör. Más irányba terelhette volna például a devizahitelezést, ha az MNB-nek korábban meg lett volna ez a szerepköre, de ez ma is aktuális, hiszen olyan kockázatok épülnek fel a pénzügyi közvetítő rendszerben, amit kezelni kell. Ilyen kockázat, ha a közvetítőrendszer nem látja el alapvető funkcióját, a hitelezést.

Inflációs célkövetés

Vannak olyan országok, ahol a tartósan alacsony inflációs környezetet sikerült létrehozni, ezekben az országokban a 2008-as válság után a növekedés beindítása érdekében historikusan példátlan monetáris lazításra kerülhetett sor.

Sok hatás eredőjeként Magyarországon a válság előtt sem sikerült létrehozni ezt a tartósan alacsony inflációs környezetet. A válság hatására a gazdaság tartósan gyengélkedik, vagyis több negyedéve recesszióban van, miközben az infláció jelentősen meghaladja az MNB középtávú célját. Vagyis egyszerre vannak jelen a monetáris lazítás ellen és mellett ható érvek - ez a fajta vita került fókuszba a monetáris tanács megosztottsága miatt.

Néhány elemző szerint az augusztusban megkezdett kamatcsökkentési ciklus az inflációs célkövetés feladását jelentette. Bártfai-Mager ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az inflációs célkövetés egy flexibilis keretrendszer, amelyben lehetőség van úgy elérni az inflációs célt, hogy az a lehető legkisebb reálgazdasági áldozatokkal járjon. A tanács ennek az alapelvnek megfelelően indította be a kamatcsökkentési ciklust, amit az azóta látott inflációs adatok csak megerősítenek - tette hozzá.

Devizaadósság

Az egyszerű inflációs sokkok elsőkörös hatásaira a tanács nem reagál, viszont erőteljesebben figyeli a másodkörös hatásokat. Ezek között a középtávú inflációs és növekedési várakozásokat befolyásoló adatokra reagálnak. Más adatokra nem szükséges az azonnali reakció - fogalmazott Bártfai-Mager Andrea.

Kép: Napi Gazdaság, Dömötör Csaba

Magyarországon magas a deviza és a külső eladósodottság, emiatt a piaci folyamatokat a monetáris politikának nem szabad megerőszakolnia. Kerülendőek a forintgyengülést előidéző lépések is - mondta a monetáris tanács tagja.

Gazdasági kilátások

Az eurózóna recesszióba került, amely kettős folyamatok eredményeként alakult ki. Magországok ellenállóak, az adósságválság sújtotta országokban viszont a kilábalásra tett lépések eddig nem megnyugtató eredménnyel jártak. Várhatóan 2013-ban fog megindulni a növekedési az eurózónában. A közép-európai országok kibocsátása bár egyelőre emelkedést mutat, kettősség látható itt is. Szlovákia és Lengyelország növekedése kiugró, miközben Csehországban recesszió van.

Magyarországon is csak a nettó export tud pozitívan hozzájárulni a növekedéshez, de az eurózóna gyengélkedése miatt ez a hozzájárulás csökkenhet a jövőben, de meghatározó marad. A belső kereslet továbbra is negatívan járul hozzá a növekedéshez, mivel a háztartások fogyasztásában és a beruházások terén Bártfai-Mager sem lát fordulatot.

A várakozásainkhoz képest tartósabb lehet a befektetői klíma pozitív fennmaradása - fogalmazott a jegybankár. Az eurózóna kihívásaira adott válaszok elégségesek lehetnek, példa erre a bankunió reformja. Bártfai-Mager szerint arra lehet számítani, hogy a befektetők inkább az USA-ra, az ahhoz kapcsolódó pénzügyi szakadékra fognak nagyobb mértékben figyelni. Amennyiben megoldódna az amerikai költségvetés körüli bizonytalanság, úgy fennmaradhat a pozitív befektetői légkör, ami kedvező lenne Magyarország megítélése szempontjából is.

Bártfai-Mager szerint a kamatcsökkentés idehaza szükséges a recesszió miatt, a lépés megtételét a kedvező külpiaci légkör tette lehetővé. De ezzel nincs egyedül Magyarország, hiszen Csehországban és Lengyelországban is vágtak a kamaton. A kamatcsökkentési ciklus fennmaradása alapvetően az árstabilitás kilátások tartósságától függ - mondta Bártfai-Mager. Az alternatív inflációs mutatókból az a következtetés vonható le, hogy a költségsokkok, illetve adóintézkedések első körös hatásai tartják magasan az inflációt, amelyekre a jegybankok jellemzően nem reagálnak.

De mi a helyzet a másodkörös folyamatokkal?

A keresletérzékeny infláció alakulását megvizsgálja a jegybank, és azt látja, hogy az inflációs alapfolyamatok nem annyira rosszak, mint amilyen kép él azokról. Ez - a recesszió miatt - a gyenge kereslet dezinfláló hatását mutatja, például a tartós cikkek árának alakulásában. A kiskereskedelmi árazásról szóló kutatás is azt jelzi, hogy a gyenge kereslet tudja elsősorban befolyásolni az árak alakulását.

Jelenleg a magyar gazdaság jelentős kapacitásfelesleggel rendelkezik, sőt ez még az exportszektorban nőhet is, ami az átmeneti inflációs sokkok tovagyűrűzését gátolhatja. A folyamatok megítélésében persze számos bizonytalanság van - ismeri el az mt tagja. Az MNB inflációs célkövető politikája nem rendelkezik hitelességi pufferrel, hiszen hosszú ideje magas az infláció, ennek viszont lehet hatása a bérezés/árazás folyamatainak alakulására

Carry tarde: áldás vagy átok?

A külföldiek kezében lévő forint állampapír állomány 5000 milliárd forintos csúcson jár, de ez az állomány az árfolyamváltozásokra rendkívül érzékeny, amire a kamatpolitikának is figyelnie kell. Nő a hozamingadozásra érzékeny finanszírozás szerepe, amit a felelős jegybanknak egy eladósodott országban figyelembe kell vennie - hangsúlyozta a tanácstag.

A bankrendszer a hazai forrásokra alapozva végezheti a jövőben a hitelezési tevékenységét, az erre történő átállás - bár szükséges - de növekedési áldozatokkal jár - fogalmazott Bártfai-Mager. A vállalati szektorban a hitelezés visszaesése drámai, amiben a kamatcsökkentés még nem tudott trendfordulót előidézni, de a jegybanknak az eszközeivel ezen a helyzeten segítenie kell. Bár elsősorban a fiskális eszközök fognak tudni ezen segíteni, a monetárisak korlátozottabbak, a jegybank nem veheti át az állam feladatát - zárta az előadását Bártfai-Mager Andrea.