Trükkök a munkahelyen: pénzre válthatja a szabadságát is!

Valamit kezdeni kell az év végére megmaradt szabadsággal. Persze csak, ha maradt belőle. Mikor jár érte pénz?
Napi.hu, 2016. október 11. kedd, 11:52
Fotó: Napi.hu

Közeledik az év vége, és bár nincsenek új szabályok a szabadságolásban, érdemes rendbe tenni a dolgot, például azt, hogy hány nap maradt, mikor lehet kivenni, át lehet-e vinni.

A legfontosabbak

A szabadságolás kereteit a Munka törvénykönyve (Mt.) szabja meg. A fő szabály szerint az adott évben kell kivenni, ha ez bármilyen okból nem megy, akkor jönnek a kivételek. Másként: az évközben ki nem vett szabadsággal kell valamit kezdeni.

Lényeges, hogy az alkalmazottak nem rendelkezhetnek az összes szabadságukkal, ahogy ők akarnak. Arról a munkaadóval kell egyeztetniük. Az összes szabadságból hét napot - maximum két részletben - a munkavállaló akkor vehet ki, amikor akar. Erről azonban 15 nappal a szabadság előtt szólni kell a munkaadónak. Ha pedig a munkáltatónál pattog a labda, akkor a dolgozó szabadságolásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.


Dömötör Csaba, Kiss Dániel

Az alkalmazottak számára lehetővé kell tenni, hogy egy adott évben 14 egymást követő napon lehessenek szabadságon. A 14 nap azonban nem munkanapot jelent, ebbe ugyanis beletartoznak a pihenőnapok, munkaszüneti napok, szabadnapok. Tehát a 14 napos intervallumba a hétvégék is beletartoznak. A vázolt menetrend az alapforgatókönyv, de a munkaadó megegyezhet másképp is a szabadságról a dolgozóival.

Adódhat olyan kivételes helyzet a munkaadónál, amely felboríthatja az alapforgatókönyv módosítását: indokolt esetben - például "gazdasági érdek" miatt vagy "a működést súlyosan érintő helyzetben" - a munkáltató módosíthatja a szabadságok időpontját, megszakíthatja a dolgozók szabadságát. A rendkívüli eset miatt módosított vagy megszakított szabadságnál a dolgozó kárát vagy esetleges költségeit a munkáltatónak kell állnia. Ide tartozik, hogy a módosított vagy megszakított szabadság miatt a munkahelyre való utazás és a visszautazás ideje nem számít be a szabadságba, természetesen az ekkor munkával eltöltött idő sem. Amennyiben van kollektív szerződés, akkor a szabadság egynegyedét legkésőbb az adott év után, legkésőbb a következő év március végéig adhatja ki.

Átvihető?

Az adott évre szól az a szabadság is, amelynek a következő évre jutó része nem lépi túl az 5 napot. Például aki december 28-ától január 3-ig vesz ki szabadságot, annak ez az 5 munkanap az idei szabadságából megy el.

Vannak kivételes esetek, amikor a szabadságot át lehet vinni a következő évre:

  • Ha októberben vagy azt követően állt valaki munkába, akkor az adott évre jutó szabadságát a következő év március 31-ig veheti ki.
  • Ha a munkaadó és a munkáltatók között van - a munkavállalást keretekbe foglaló - kollektív szerződés, akkor a szabadság negyede átmehet a következő évre.
  • Ha az alkalmazottnak írásos megállapodása van a munkáltatóval erről, akkor az alapszabadsáon felüli, azaz az életkor szerint járó úgynevezett pótszabadságot a következő év végéig veheti ki, de erről minden évben meg kell állapodni a munkáltatóval.
  • Előfordulhat, hogy az alkalmazott olyan helyzetbe kerül, hogy egyszerűen nem tudja kivenni a szabadságát az adott évben, ebben az esetben a szabadság kivételét korlátozó ok megszűnését követő 60 napon belül a munkaadónak lehetővé kell tennie a szabadság felhasználását.

Mikor jár érte pénz?

Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, és maradt szabadsága, akkor azt ki kell fizetni. Ebben az egy esetben lehetséges a szabadság pénzre váltása. A szabadság pénzbeli megváltása akkor a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnésekor kötelező, legyen szó közös megegyezéses távozásról, esetleges rendkívüli felmondásról, azaz kirúgásról.

Ennek a magyarázata, ha mindenki igyekezne pénzre váltani, akkor a szabadság nem érné el a célját, ami a dolgozók pihenését jelenti.

Szabadságmatek

Minden dolgozónak 20 nap alapszabadság jár, ezen felül az életkortól függően jár az 1-10 napos pótszabadság:

  • a 25 évnél idősebbeknek 1 nap,
  • a 28 évnél idősebbeknek 2 nap,
  • a 31 évnél idősebbeknek 3 nap,
  • a 33 évnél idősebbeknek 4 nap,
  • a 35 évnél idősebbeknek 5 nap,
  • a 37 évnél idősebbeknek 6 nap,
  • a 39 évnél idősebbeknek 7 nap,
  • a 41 évnél idősebbeknek 8 nap,
  • a 43 évnél idősebbeknek 9 nap,
  • a 45 évnél idősebbeknek 10 nap pótszabadság jár.
A gyermekek után is jár pótszabadság, amíg be nem töltik a 16. évüket:
  • 1 gyerek után 2 nap,
  • 2 gyerek után 4 nap,
  • 2-nél több gyerek után 7 nap pótszabadság jár egy évre. Ezekkel a napokkal mindkét szülő gazdálkodhat.
  • A gyermek születésekor az apának jár szabadság: a születés utáni második hónap végéig, 5 munkapapot vehet ki, ha ikrek születnek akkor 7 munkanap jár.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát szeretheti a Facebookon is.

HOZZÁSZÓLÁSOK