Trükközik a kormány a nyugdíjemeléssel

A kormány továbbra is 0,9 százalékos inflációval számol 2017-re, így januárban épp ekkora nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek, miközben a jövő évi infláció ennek többszöröse lesz.
Papp Zsolt, 2016. november 16. szerda, 19:07

Nem változtat a májusban írt és a parlament által elfogadott makrogazdasági prognózisán a kormány. A büdzsében az idei évre 0,4 jövőre pedig 0,9 százalékos pénzromlást terveztek miközben a gazdasági növekedést 2,5 és 3,1 százalékra tervezték.

Az már eddig is látható volt, hogy a kormány makrogazdasági prognózisa a mai előrejelzésekkel köszönőviszonyban sincs. Az MNB szeptemberi inflációs előrejelzésében 2017-re 2,3 százalékos pénzromlást jósol 3 százalékos gazdasági növekedés mellett. Amikor az MNB jelentése készült, még híre-hamva sem volt a kormány által a napokban bejelentett béremeléseknek: mint ismert a múlt héten a magyar kormány jelentős, 15 százalékos minimálbéremelési-javaslattal és négy százalékos tb-járulékcsökkentéssel állt a szakszervezetek és a munkaadók képviselői elé az akkor elkezdődött bértárgyalásokon.

A javaslat részletei nem ismertek, az NGM eddig nem állt elő elemzésekkel, de az sejthető, hogy egy jelentős minimálbéremelés és az ezzel járó általános béremelés többletimpulzust adhat az inflációnak. Ennek fényében már már az MNB 2,3 százalékos inflációs prognózisa is konzervatívnak mondható. A jegybank friss Inflációs jelentéssel egy hónapon belül áll elő.

A NGM viszont továbbra is fenntartja a május végi gazdasági prognózisát vagyis 0,9 százalékos inflációval számol - közölte lapunkkal a gazdasági tárca. Ennek a döntésnek kellemetlen mellékhatása, hogy januártól csak 0,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, annak ellenére, hogy a törvény szerint a januári emelésnek a várható infláció mértékével kellene emelni. Ám ilyenkor az adott évi költségvetés inflációs prognózisa az irányadó, függetlenül attól, hogy az mennyire megalapozott.

A nyugdíjtörvény ismeri a kiegészítő nyugdíjemelés mértékét is arra az esetre, ha a kormány rosszul becsülte volna meg az év elején az inflációt. Ebben az esetben novemberben a különbözetet kifizetik és általában be is épül az elmaradt emelés a nyugdíjba, így az időseket veszteség hosszabb távon nem éri. Az Orbán-kormány az elmúlt években rendre nem találta el az infláció mértékét, és az elmúlt években mindig túlbecsülték azt - így a 2011-2015 közötti pluszemelések 8,2 százalékra rúgtak - ami már kiad egy extra egyhavi ellátást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

konrada, 2016.11.18 12:17

@atombandi: Az euró infláció a ? mellett volt, csak a blogmotor nem ismeri az euró jelét fel. (de ezt jeleztem is.)

...az USA gazdasági résszel viszont igazad van.
...csak többek közt a következő különbségek vannak az USA, és a magyar gazdaság között: Az USA-é elég belpiacos, és rádásul azt is vámmal védi az EU-tól(meg viszont.) A magyar meg az EU része vámok nélkül, és így a belpiaca az EU piaca.
Így ha a helyi fizetőeszköz váltási aránya nem követi a helyi árak változását, az adott piacon versenyhátrányt az versenyhátrányt okoz.
...s ha ez szerinted nem így van, hát nem vitatkozom, elvégre neked olyan affinitásod van, ami szerint ez nem így van...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.11.17 20:52

@konrada:
az inflacios szamolas meg az elozo hozzaszolasodban volt, csak nem akartam 2 posztot tolni. a problema meg az volt, hogy ket dolgot viszonyitottal egymashoz, amelyek kozul egyik sem allando. pl ugyanilyen bakloves lenne, ha az eu-s orszagok gdp-jet az amerikaihoz hasonlitod. ha megnezed mindegyiket dollarban adjak meg, megis brutalis hullamzas van benne, pont a valuta ertekvaltozasa miatt. azt ugye te sem gondolod, hogy a semmibol hirtelen 1-2 ev alatt relitive 50%-kal erosebb lesz europahoz kepest az usa gdp-je, ugye? kar ilyenekbe belemenni, mert akinek van affinitasa hozza, az ugyis leveszi belole, hogy nem igy van, akinek meg nincs, azt meg pont nem erdekli egy 50 soros poszt, amiben fejtegeted...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2016.11.17 14:56

@atombandi:
Tudtam hogy kevés lesz leírni: "(tudom, csak a hozzáadott értéknél), " Vegyük a legegyszerübb számokat - amik persze nincsenek, csak példa", de nem akartam még jobban belemerülni, mert már így is sok volt.
A számaim kifejezetten csak a folyamatot akarta bemutatni értelmezéshez, mert tudom hogy nagyon sok mindentől függ, de mindenképpen fontos része annak a megértése, hogyan változik.
(..mert igazad van, tényleg hat az árra a technológia váltás, és a többi, de például egy bio kézműves sajtnál milyen alapvető változást tudsz hozzátenni? De mint írtam, ezt én is értem, de értsd meg te is: ha te tudsz korzserűsíteni, hatékonnyá tenni, akkor a versenytársadnak is ott a lehetőség, így a hátrányod attól még az árfolyamromlásból még megmarad.)

az euronal nem volt a 15 ev alatt?: "1 e db termék legyártása forintban 240. azért adtak 1 eurót, az infláció miatt 2010-ben 360 Ft a gyártás költsége, de érte csak 1,2 eurót, azaz 320 forintot fizet a piac."
A 2010-es (a 2004-es 1 euróhoz képest) 1,2 euró mutatta az euró inflációját.
Nem lovagolok bele, nem akarok előadást tartani, de te se, ha ennyire nem figyelsz, viszont azzal akarsz támadni, amire már a másik válaszolt...




Viszont:
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2016.11.17 14:22

@konrada:
kezdesz belemerulni, de azert remelem nem kozgazdaszkent dolgozol. eloszor is a forintnal faszan szamoltad az inflaciot, az euronal nem volt a 15 ev alatt? hopp, viszont akkor nem jon ki a mutatvany. masreszt maga a leertekeles is inflacio generalo hatasu, tehat mindegyik osszefugg a masikkal, nem lehet csak az egyik iranyt figyelembe venni, es kurva sok egyeb tenyezo is van, amirol galansan megfeledkeztel.

a gyartas koltsege sem csak az inflaciotol fugg. plane ekkora idotavon. az adott termek ara meg valszeg azert lett olcsobb, mert korszerubb hatekonyabb gyartas kovetkezteben az eloallitas ara is csokkent. az, hogy te azt allitod, hogy nem igy van, mert te kiszamoltad az inflaciobol, az egyelore keveset er. lathatoan fogalmad sincs az inflaciorol, hogy mi az, mi miatt van, es mi a hatasa. csak akkor ne tarts eloadast belole pls, mert meg veletelenul megteveszted az olvaso kozonseget...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

konrada, 2016.11.17 13:59

@pastorius:
...lehet hogy az az oka, hogy a gazdaságban számszerüsíthető mutatókat kisebb mértékben veszik figyelembe, mint a szubjektív poltikai szempontokat.
Mert nem vagyok abban biztos, hogy versenyképesebbek voltunk akkor, amikor az export/import arány sokkal rosszabb volt, amikor sorban zártak be termelőüzemeink, és ami miatt nőtt a munkanélküliség.

...viszont igaz: a magyar piac sokkal versenyképesebb volt a külföldi tőke számára, amikor szolgáltatásaikat (bankok, stb...), illetve termékeiket kellett eladni, hiszen míg a magyar termékek ára az inflálódás miatt átlagosan 50%-kal nőtt az inflálódás miatt (tudom, csak a hozzáadott értéknél), addig a behozott csak 20%-kal.

De persze ez igaz a kivitelnél is: Vegyük a legegyszerübb számokat - amik persze nincsenek, csak példa: 2004-ben 1 e db termék legyártása forintban 240. azért adtak 1 eurót, az infláció miatt 2010-ben 360 Ft a gyártás költsége, de érte csak 1,2 eurót, azaz 320 forintot fizet a piac. Mi a versenyképesség romlása, ha nem ez??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html