Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A lap idézi Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, aki szerint az elmúlt években kialakult nyugdíjemelési rendszer, az Erzsébet-utalványok és a nyugdíjprémium éreztetik hatásukat a nyugdíj vásárlóerejében is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) legfrissebb adatai alapján jól látszik, hogy az átlagnyugdíjból ma már jobban meg lehet élni, mint nyolc évvel ezelőtt - emelte ki az államtitkár. (Fontos adat a nyugdíjakról - az összkép siralmas)

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesített kalkulációi szerint míg egy magyar nyugdíjas 2010-ben összességében átlagosan 77,8 kilogramm sertéscombot vásárolhatott (csont és csülök nélkül), 2016-ban az éves juttatása már 105,8 kilogramm megvételét tette lehetővé. Bontott csirkéből is több jutott a hat év alatt megnövekedett összegből, csontos marhahús esetében viszont szerényebb volt a változás: a 2010-es évi átlagos 60 kilogramm 2016-ra 63,8 kilogrammra kúszott fel - írja a Magyar Idők.

A pékáruk esetében a fehér kenyérnél 6 év alatt átlagosan 354-ről 436 kilogrammra, zsemle esetében pedig 4545 darabról 6178-ra emelkedett az egy nyugdíjból megvásárolható mennyiség.

Egy átlagos éves nyugdíjból 2010-ben 430 liter 2,8 százalékos pasztőrözött tejet lehetett venni, 2016-ban már 541 litert. Trappista sajtból 62 kilogrammról 78 kilogrammra emelkedett ez a mennyiség. Tojásból a 2010-es 2699 darabról 2016-ra 3173 darabra, burgonyából 617-ről 663 kilogrammra nőtt a megvásárolható mennyiség.

Míg 2010-ben egy magyarországi nyugdíjas 1,3 darab hűtőszekrényt és 1,4 darab gáztűzhelyet vásárolhatott meg egy adott évben átlagos költés mellett, addig 2016-ban ugyanezekből már 2, illetve 1,7 darabot vehetett.

A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a nyugdíjasok helyzetét a kiadási szerkezetük, rászorultságuk miatt alapvetően három fogyasztási csoport, az élelmiszerek, a gyógyszerek, és a lakhatással kapcsolatos kiadások befolyásolják. E három termék- és szolgáltatáscsoport aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 62 százalékos, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában 47 százalékos. A fogyasztói árindex számításához 2010-ben a 2008. évi fogyasztási szerkezetet használták.

Képünk forrása: Shutterstock