Túl van a mélyponton a magyar gazdaság

Jelentősen esett a COVID-járvány csúcsán a magyarok fizetőképessége, ám a gazdaságnak a fő problémát nem ez, hanem a nemzetközi kereskedelem visszaesése okozza. A második negyedévben már láthatóan elkezdődött a gazdaság visszakapaszkodása, de a válság még nem mindenki számára ért véget.
Rácz Gergő, 2020. augusztus 3. hétfő, 09:15
Fotó: Getty Images

Bár tavalyhoz képest még mindig sokkal rosszabbul állunk, negyedéves összehasonlításban láthatóan javultak a magyar lakosság pénzügyi mutatói az első negyedév óta - derült ki az Intrum követeléskezelő vállalat felméréséből.

Az Intrum fizetőképességi index értéke 2020 áprilisában érte el a mélypontot, ekkor 18,9-re zuhant, ami az elmúlt 5 év legalacsonyabb értéke volt. Ezt követően, több lépésben ismét emelkedni kezdett, ahogy megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. A második negyedév végére, júniusra már a 37-es értékig kapaszkodott fel.

"Az IFI második negyedéves növekedése elsősorban a lakosság javuló pénzügyi várakozásainak köszönhető, mely egybe vág a különböző konjunktúra indexekben tapasztalt növekedéssel" - mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. "Vagyis a hazai háztartási várakozások egyre inkább pozitívak, a várakozások pedig jelentős hatással vannak a fogyasztói és megtakarítói döntésekre."

A veszélyhelyzet végével javulni kezdett a fogyasztói bizalom Magyarországon, de a felmérés alapján a lakossági fogyasztás a járvány csúcsán sem esett látványosan, annak ellenére, hogy a családok nagy részének csökkentek a jövedelmei az elmúlt időszakban. Az Intrum korábbi európai fogyasztói fizetési jelentése szerint a magyarok mintegy 60 százalékának visszaestek a bevételei.

Az elmúlt negyedéves, gyors növekedés ellenére a fizetőképességi index még most is jelentősen elmarad a 2018-2019-es, 50 és 60 között mozgó értékektől. A jövedelmek csökkenése és az emelkedő munkanélküliség továbbra is jelentősen ront a háztartások helyzetén, ezért nem valószínű, hogy a fizetőképesség még az év végéig visszaáll a tavalyi szintre.

Bár papíron éves szinten mintegy 8 százalékkal nőttek az órabérek, az szja-adatokból az látszik, hogy tömegeket érintettek a leépítések, kényszerszabadságolások, rövidített munkaidők. A GKI felmérése alapján az látható, hogy a foglalkoztatottak 14 százaléka kevesebbet dolgozhatott az elmúlt fél évben.

HOZZÁSZÓLÁSOK