Túlfűtött gazdaságtól tart az MNB-alelnök

Nem szabad fogyasztásalapú gazdaságpolitikát csinálni, azontúl csak elrontani lehet a következő években a további felzárkózást. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a legfontosabb gazdasági mutatók terén a jegybanki politikában és a költségvetési folyamatokban is jól állunk, azonban továbbra is indokolatlan, hogy 35 banklicenccel rendelkező cég legyen egy ekkora piacra.
Rácz Gergő, 2019. október 16. szerda, 16:28
Fotó: Napi.hu

Minden adott, hogy a következő öt évben is fennmaradjon a magyar gazdaság kitűnő teljesítménye. Az egyetlen lehetséges buktató, hogy kialakul egy fogyasztásra alapozott, túlfűtött gazdaság, azon túl csak elrontani lehet a gazdaságpolitikát - mondta a Portfolio konferenciáján Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

A gazdaságban több tényezőnek kell a következő években fennmaradniuk, erre azonban az MNB szerint képes is az ország:

  • Az infláció a 3 százalékos célértéken,
  • A GDP illetve a bruttó jövedelem (GNI) mindig 2 százalékkal az uniós átlag felett nőjön. Nem az a lényeg, hogy ez épp hány százalék, hanem az, hogy a felzárkózási ütem mindig megmaradjon,
  • A beruházási ráta megmaradjon évi 25 százalékon,
  • A hitelezés bővüljön évi 10-15 százalékkal a lakossági és vállalati ügyfelek körében is,
  • A megtakarítási ráta 10 százalékon maradjon, ebben legyen nagy szerepe az állampapíroknak,
  • A vállalati kötvénypiac megerősödése,
  • A bankrendszer megújulása.

Elavult és drága bankok

Nagy ismét kifogásolta a hazai bankrendszer hatékonyságát, a változatlanul magas felárak, és a lassú hitelfolyósítás miatt.

A hazai bankrendszer elavult, meg kell újítani

- mondta Nagy. Ehhez a szabályozó szempontjából kedvező, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a bankrendszerre, immár hat fő irányból.

  • Az állam - a különböző állami termékek, mint amilyen a családtámogatási programban nyújtott hitelek, vagy a lakossági állampapírok a hitelfelárak csökkenését hozták, a szuperállampapír miatt a befektetési portfóliókat is újra kell gondolni,
  • Az MNB - a jegybank törekszik a bankokkal való kooperációra, ugyanakkor folyamatosan ösztökéli őket a fejlesztésre, innovációra,
  • A fintech - komoly versenyhelyzetet teremtenek, különösen olyan piacon mint a magyar, ahol drága a bankolás. Az MNB pozitív példaként tartja a bankrendszer elé az itthon is 100 ezres felhasználói bázissal bíró Revolut által nyújtott szolgáltatást,
  • Társadalom - a fiatal felhasználók elvárják a minél jobb és minél gyorsabb banki szolgáltatásokat,
  • Az alacsony hozamkörnyezet - komoly kamatbevételekre továbbra sem lehet számítani,
  • Méretgazdaságosság - összeolvadások kellenek, az MNB szerint továbbra is 5 nagybank kell egy ekkora piacra, ennyien tudnak méretgazdaságosan működni, szemben a mostani 35 banki licenccel.

Nagy elismerte, hogy a bankpiac megújításában a szabályozónak is van felelőssége, de az MNB ezzel együtt elvárja a kreatív hozzáállást a pénzintézeti szektortól.

Benézte a piac

Az MNB igazoltnak látja az idei lépéseit a monetáris politikában, amennyiben finomhangoló jelleggel nyúlt csak hozzá a feltételekhez szemben akár az amerikai, akár az eurozóna központi bankjaival, amelyek a szigorítást követően kénytelenek voltak egy teljes fordulatot tenni, miközben az MNB azon kevés jegybank között van, ami képes elérni az inflációs célját.

Nagy tavaly negatív reálkamatokat ígért, ezt beigazolták a számok, és jelen esetben úgy tűnik, hogy ez még évekre így is lesz. A piaci szereplők "benézték" az infláció jellegét, leginkább azt, hogy mostanra a három fő nyersanyagnak, az energiának, a pénznek és az információnak 0 az inflációs hatása, így általában sincs miért megemelkednie az inflációnak.

Így nem meglepő, hogy szerinte a következő öt-tíz évet a tartósan alacsony kamatok határozhatják meg.

Ebben a környezeteben az MNB-nek továbbra is komoly mozgástere van nemzetközi összevetésben, és kész arra, hogy betöltse a szerepét a jelenleg indokolt politikai mixben.

Ez az öt tényező:

  • Monetáris, vagyis a jegybank,
  • Fiskális, vagyis a stabil költségvetési háttér,
  • Adósságmenedzsment, a jó adósságkezelő,
  • Javuló versenyképesség,
  • A makroprudencia megőrzése.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

nyomasek bobo, 2019.10.16 20:07

@krislaci:

a forint rohasztással kilopható árfolyamnyereség mennyire izgatja a kancsal f@szládát? gondolom már a profitot bekalkulálta karácsonyra magának...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krislaci, 2019.10.16 20:06

Érdekes ez a hírtelen megvilágosodás, egy sikertelen választás után.
Többször leírtam én is, mások is, hogy egy válság után, szárnyaló külgazdasági környezetben, nem kellene külső-belső propaganda, vagy éppen választási céllal, költségvetési és jegybanki eszközökkel túlfűteni a gazdaságot.
Épp ellenkezőleg, a válság során lemerült eszköztárt újra kellene építeni, anticiklikus gazdaságpolitikát folytatva költségvetési tartalékot képezni, alapkamatot emelni, hogy egy nagyon is várható recesszió során lehetőség legyen gazdaság ösztönző intézkedésekre.
Ezzel szemben a költségvetés általános tartalékait kontroll nélkül átcsoportosítva azt rendre elherdálták, elosztogatták, az MNB pedig hozzá sem nyúlt a kamatpolitikájához, mondván, hogy neki csak inflációs céljai vannak.
Ez a hányavetiség csalódást okozott a külföldi befektetőknek is: szabadultak a forinttól, ezzel megrogyasztva annak az árfolyamát.
Olyan helyzetben vagyunk, hogy egy recesszió, netán válság esetén gyakorlatilag semmilyen fiskális és monetáris eszköz nem áll a kormány és a jegybank rendelkezésére, gazdaság ösztönző ellenintézkedésekre, csak sodorni fog minket az ár.
De, ha már erre rájöttek, talán még hozzá lehetne fogni tartalékok képzéséhez, még ha ez korlátozni is fogja Orbán melldöngetési lehetőségét az EU felé.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krislaci, 2019.10.16 20:05

Érdekes ez a hírtelen megvilágosodás, egy sikertelen választás után.
Többször leírtam én is, mások is, hogy egy válság után, szárnyaló külgazdasági környezetben, nem kellene külső-belső propaganda, vagy éppen választási céllal, költségvetési és jegybanki eszközökkel túlfűteni a gazdaságot.
Épp ellenkezőleg, a válság során lemerült eszköztárt újra kellene építeni, anticiklikus gazdaságpolitikát folytatva költségvetési tartalékot képezni, alapkamatot emelni, hogy egy nagyon is várható recesszió során lehetőség legyen gazdaság ösztönző intézkedésekre.
Ezzel szemben a költségvetés általános tartalékait kontroll nélkül átcsoportosítva azt rendre elherdálták, elosztogatták, az MNB pedig hozzá sem nyúlt a kamatpolitikájához, mondván, hogy neki csak inflációs céljai vannak.
Ez a hányavetiség csalódást okozott a külföldi befektetőknek is: szabadultak a forinttól, ezzel megrogyasztva annak az árfolyamát.
Olyan helyzetben vagyunk, hogy egy recesszió, netán válság esetén gyakorlatilag semmilyen fiskális és monetáris eszköz nem áll a kormány és a jegybank rendelkezésére, gazdaság ösztönző ellenintézkedésekre, csak sodorni fog minket az ár.
De, ha már erre rájöttek, talán még hozzá lehetne fogni tartalékok képzéséhez, még ha ez korlátozni is fogja Orbán melldöngetési lehetőségét az EU felé.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.10.16 16:49

Erre most jött rá?
És ő az alelnök?
Meddig?
Mi van az illiberalizmussal és az unortodoxiával? Rájöttünk hogy csak hátszélben működik?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html