Döntött az Alkotmánybírósága a rabszolgatörvényről

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a túlóratörvény kapcsán - döntött az Alkotmánybíróság. A döntéssel a teljes testület egyetértett.
Vég Márton, 2019. április 9. kedd, 11:24
Fotó: Napi.hu / Szász Péter

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél - ezt mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a hvg.hu értesülése szerint. A testület 11 órakor hirdetett ítéletet, a döntésről szóló sajtóközleményt azonban már kihelyezték a beléptetőkapuhoz.

Az Ab elutasította az ellenzéki képviselők indítványát, mely szerint a tavaly december 12-i szavazás a túlóratörvénynek nevezett csomagról közjogilag érvénytelen volt a körülményei miatt. Az AB szerint a házszabályból nem következik, hogy az ülést csak a pulpitusról lehetne vezetni, az emelvény alapvetően praktikus célokat szolgál, az ülést máshonnan is le lehet vezetni. Az ellenzéki jegyző kijelölésének elmaradása kényszerítő ok miatt történt, annak módját pedig nem zárják ki a vonatkozó jogszabályok.

A gépi szavazás kártya nélküli lebonyolítása sem sértette a szavazás garanciális szabályait az Index cikke szerint, mert a képviselők maguk felelősek azért, hogy ne szavazzanak más helyett. A döntéssel a teljes testület egyetértett, Pokol Béla párhuzamos indokolást nyújtott be. Az Ab a közleményében arra hivatkozik, hogy az ellenzék obstrukciója nem volt jogszerű, az Országgyűlés rendeltetésszerű munkájának helyreállítása azonnali megoldást követelt.

A túlóratörvény miatt független képviselők (Bősz Anett, Hadházy Ákos és Szél Bernadett) mellett a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd frakciói fordultak az AB-hoz. Arra hivatkoztak, hogy a Munka Törvénykönyvét és más munkaügyi jogszabályokat szabálytalanul módosított a parlament, ezért a módosítás formai ok miatt érvénytelen. Az ellenzék érdemi, tartalmi kifogásokat is benyújtott, ám ezeket az Ab majd később, elkülönítetten tárgyalja.

HOZZÁSZÓLÁSOK