A nyugdíjminimum emelését javasolják

A 2010 és 2016 közötti hétéves időszakban a Nyugdíjbiztosítási Alapon 378 milliárd forintot keresett a költségvetés. A pénzt nem nyugdíjemelésekre fordították, hanem megtámogattak belőle más állami kifizetéseket. Ez alapján értelmetlennek tartja a nyugdíjrendszer összeomlásáról szóló vitát Kiss Ambrus a Policy Agenda kutatóintézet vezetője. Szerinte a társadalmi szolidaritás jegyében kellene hozzáfogni az átalakításhoz: elengedhetetlennek látszik a nyugdíjmimimum emelése.
Szabó Dániel, 2018. szeptember 6. csütörtök, 09:07
Fotó: Shutterstock

A munka világában gyakran beszélünk arról, hogy kizsákmányolás, kiszolgáltatottság van. A munkáltató, az egyén munkaerőpiaci lehetőségein keresztül rendkívül jó tárgyalási pozíciókat tud kialakítani. A dolgozót nézve ez mégis eggyel jobb pozíció annál, mint akinek már esélye sincsen arra, hogy változtasson életén: legalább minimális esélye van, hogy jobban fizető munkát találjon magának, amellyel javíthat a megélhetésén. Azonban a nyugdíjasok egyetlen oltalma az, hogy a juttatást már nem vehetik el tőlük, de a helyzetükön szinte esélytelen, hogy javítsanak - írja az Új Egyenlőség portálon a jelenlegi rendszerről szóló elemzésében Kiss Ambrus politológus.

Szerinte ennek fényében a társadalmi szolidaritás jegyében kellene megreformálni a jelenlegit. Emellett érvel azzal is, hogy a felosztó-kirovó rendszer, valamint az, hogy a munkavállalókkal az állam egy titkos szerződést köt a nyugdíjbiztosításról egy fikció.

Előbbit azzal magyarázza, hogy 2010 és 2016 között három év volt, amikor hiánnyal zárt a Nyugdíjbiztosítási Alap, azaz a bevételei kisebbek voltak, mint a kiadásai, és négy alkalommal pedig többlettel. Összesen 378 milliárd forint többletet halmoztak fel, de ez nem maradt meg a nyugdíjrendszerben, hiába papíron erre hivatkozva vonták le a bérekből, hanem a költségvetésbe került és más célokra fordították. Vagyis Kiss szerint az, hogy a nyugdíjbevételek és -kifizetések nem egy zártrendszerben vannak azt is bizonyítja, hogy téves a nyugdíjrendszer összeomlásáról beszélni, mert az állam bármikor kipótolhatja a nyugdíjakat, ahogy az említett időszakban el is vett.

Míg a munkavállalókkal nincs semmilyen nyugdíjbiztosítási szerződés: ez akkor lenne így, ha a mai pályakezdő pontosan ismerné a játékszabályokat (nyugdíjba vonulásának pontos feltétele, nyugdíjának kiszámítási szabályai stb.), és ezeken csak vis maior esetben lehessen változtatni. De a rendszer így rugalmatlan lenne vagyis nem is cél.

Így Kiss elemzésében arra jut, hogy mivel a nyugdíjasok kiszolgáltatottak, a rendszer nem kőbevésett, a bevételek pedig nem egy zártrendszerben vannak a szolidaritás kérdését helyezik előtérbe. De ebben tartja magát a fokozatossághoz, hisz egy fontos eleme a gazdaságnak: ha valaki tudja, hogy több munkáért időskorában is többet kap, az motiválja. Viszont szerinte hibás érvelés az, hogy "azért kevés a pénze, mert keveset dolgozott", hiszen ezt sok külső tényezők is befolyásolják.

"A mai nyugdíjrendszer azt ismeri el, hogy aki legalább 20 évet dolgozott (pontosabban ennyi szolgálati időt szedett össze) annak a nyugdíja nem lehet kevesebb, mint 28 500 forint. (Már 15 év szolgálati idő után is lehet résznyugdíjat kapni, de annak nincsen minimuma.) Azt is tudjuk, hogy 2017-ben a nyugdíjasok létminimuma 81 ezer forint körül volt. A nyugdíjas létminimum és a nyugdíjminimum között nagyon sok nyugdíjas van. És ami szomorúbb, hogy van 155 ezer olyan ember, aki az élettársával, házastársával együtt sem éri el a háztartási szinten számított nyugdíjas létminimumot" - fejtette ki Kiss, aki úgy látja, hogy a nyugdíjas létminimumra emelni a minimálnyugdíjat nem akkora lépés, mintha egy alapnyugdíjat vezetnének be, amelyre jönne rá a jelenlegi skálázás.

Még egy érvet hoz az emelés társadalmi támogatottságának elérésére: szerinte amennyiben növekszik a nélkülöző nyugdíjasok száma, akkor növekszik az a réteg, melynek tagjai nem képesek fogyasztóként megjelenni. Ez pedig a helyi gazdaság leépülését hozza, növekvő lecsúszást, az aktív korúak vásárlóerő-képességének csökkenését, és újabb válságot a helyi iparban - ír le Kiss Ambrus egy a Nyugdíjas Parlament szerdai javaslatához hasonlót.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

V0LE, 2018.09.07 01:10

@terabit: "És még a mostani oktatást fikázzátok, pedig úgy tűnik a közgáz oktatás régen is egy kalap szart se ért."

A te nyelvtan oraidrol mar nem is beszelve :DD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Czirok_a_gasztroblogger, 2018.09.07 00:21

@terabit: "az állam tegyen az egyik zsebéből"

Ne tegyen, fizesse a te nyugdíjadat is Mészáros Lőrinc meg Selmeci, de főleg Orsós, csicskamóricka...

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.09.06 23:44

@antitroll: azt gondolod ha minden ki szarba belekapaszkodsz, akkor jobb lesz? Sértődés az fkalapozás utan? :D :D
Tagadod, hogy az állam kezelésében levő állami nyugdíjpénztár állampapír vásárlására bíztattál, azaz az állam tegyen az egyik zsebéből hozam reményében?

Most a manyupok egyik legnagyobb handicapjét próbálod előnyként eladni, hogy úgy adjon magának kölcsön az állam, hogy a manyupnak ezért még "közvetítési díjat" is fizessen? Nem ismered véletlenül közelebbről a néhai Fekete Jánost? Az volt hasonló szintű zseni...

És még a mostani oktatást fikázzátok, pedig úgy tűnik a közgáz oktatás régen is egy kalap szart se ért. Te vagy rá a bizonyíték.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.09.06 23:31

@terabit:
Most Móricka, vagy paréj? De finnyás lettél, ha valaki leereszkedik Hozzád és leFKalapoz. Add meg a tiszteletet, Te is megkapod, ha bunkó vagy, ne legyél sértődős!
Jobb ha polgári neveltetésedet mutatod, ha volt olyan.

Ha nem értesz valamit, akkor miért belekotty?
Már megint visszakanyarodtál a butasághoz.
Az állam nem ad magának, ezt senki nem állítja! Az állam amikor állampapírt ad, az egy váltó, egy bizonylat, aminek beváltását garantálja, nem lehet pillanatnyi törvényekkel politikai széllel manipulálni. Kvázi pénz, értékpapír.
A nyugdíjbiztosító önálló intézmény az állam irányítása alatt, mondjuk mint egy kapcsolt vállalkozás...
Ha egy állami tulajdonú cég államkötvényt vásárol, akkor mi is történik? Megteheti? Meg!
És mi van az MNB és a kormány közötti pénzügyi tranzakciókkal? Hiteleznek egymásnak? Betétet helyez el a kormány?
Sok csudát látnál még, ha a gazdasági és pénzügyi ismereteid nem lennének hiányosak.
Manyupok esetében hogy is volt? A kormány odaadta a pénzt és rögtön kötelezte is, hogy a pénz nagy részéért vegyen állampapírt. Tulajdonképpen állampapírt adott pénzt helyett.
Tehát az állampapír műveleteknek ez egy teljesen szokványos formája.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2018.09.06 22:50

@antitroll: nem valóban, te paréj arról beszéltél, hogy az állam adja kölcsön saját magának kamatra... :D
Tényleg b+ egy zseni vagy, bocs hogy beleugattam :D :D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html