Új pillérekre kell helyezni a nyugdíjrendszert - átfogó kutatás készült a magyar helyzetről

Hiába aggódik a magyar aktív lakosság túlnyomó többsége, hogy a jövőben rosszabb lesz nyugdíjasnak lenni mint most, kevesen próbálnak meg felkészülni az idős éveikre. Nemcsak a rendszeres megtakarítók aránya alacsony, de az egészségükre is kevesen figyelnek - derül ki az Aegon Magyarország 2018-as nyugdíjfelkészültségi kutatásából, amely szerint nem elegendő, ha az egyén felelősségét hangsúlyozzák a kérdésben, új társadalmi közmegegyezésre van szükség. A pénzintézet szerint új pillérekre kell helyezni a nyugdíjrendszerről való gondolkodást.
Szabó Dániel, 2018. október 3. szerda, 11:34

A magyarok nagyon pesszimisták a nyugdíjrendszer jövőjét illetően: 67 százalékuk szerint a jövőben rosszabb lesz nyugdíjasnak lenni, mint ma. Félelmeiket pedig igazolják az olyan általános folyamatok, amelyeket megatrendeknek lehet nevezni. Ezek közül az egyik legfontosabbak a demográfiai változások: az ENSZ becslései szerint 2040-re a magyar lakosság 27 százaléka 65 év feletti lesz, tavaly ez az arány 17 százalék volt.

Eközben optimisták vagyunk a nyugdíjas éveinkkel kapcsolatosan: az emberek 62 százalék pozitív várakozással tekint erre az időszakra, szabadságot, pihenést, barátokkal és a családokkal való időtöltést remél. De ugyanennyien aggódnak a szegénység, a bizonytalanság vagy a magány miatt.

Megkövült rendszer

Az Aegon kutatásának egyik fontos megállapítása, hogy a magyar nyugdíjrendszer lassú átalakuláson megy át, viszont az öngondoskodás hangsúlyozása mellett is az állami juttatások dominálnak benne. Viszont továbbra is kevesen fizetnek be az önkéntes nyugdíjpénztárakba. Ez pedig a demográfiai változások, a kivándorlás és az egyre jobban elöregedő társadalom miatt azt vetíti előre, hogy elkerülhetetlenek lehetnek az változtatások, mint a nyugdíjkorhatár megemelése.

A rendszer és a közgondolkozás megváltoztatása viszont létfontosságú lenne, mert Magyarországon jelenleg a nyugdíjaskori jövedelem több mint felét (57 százalékát) az állam biztosítja, szemben a 46 százalékos nemzetközi átlaggal. Viszont az Aegon kutatása szerint nem elég csak hangsúlyozni az egyéni felelősséget a jövedelmek biztosítottságában, hanem szükség van arra, hogy az állami intézkedések ösztönözzék a munkáltatókat, hogy segítsék a munkavállalóikat a felkészülésben. Azonban jelenleg a motiváló hatású programok helyett az a nézet uralkodik, hogy a munkáért fizetés jár csak, még ha ez egyik fél érdekét sem biztos, hogy olyan jól szolgálja.

Alacsony a magyarok felkészültsége

Már hetedik éve készült el az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatása, amely jól megmutatja, hogy áll a munkavállalók nyugdíjas évekre való felkészültsége. Az ún. ARRI-index egy pontszámrendszerben fejezi ki a kutatás hat kérdésére adott válaszokat, amelyek közül három attitűdre, három pedig viselkedésre vonatkozik. Előbbi csoportba tartozik a kérdés, hogy az egyén milyen mértékben érzi felelősségét abban, hogy nyugdíjasként elegendő jövedelme legyen, valamint az, hogy hol áll a pénzügyi tervezésben az idős korára, továbbá, hogy mennyire tartja magát valaki pénzügyileg tudatosnak. Míg a viselkedésre vonatkozó kérdések kiterjednek arra, hogy egy ember mennyire tartja kidolgozottnak a saját nyugdíjstratégiáját, mennyire lesz elegendő a pénze, amit félretesz, illetve, hogy miként pótolja majd az aktív korszaka után a kieső jövedelmeket.

A kérdésekre adott válaszokat egy 0-10 közötti skálán értékelik, ahol a 8-10 közötti pontszám magas, a 6-7,9 közötti érték közepes, a 6-nál kevesebb pedig alacsony felkészültséget jelent. Rossz hír, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az így kapott átlagpontszám, alig 5,3, ami a vizsgált országokban a harmadik legrosszabb eredmény.

Az érték csekély javulást jelent a 2017. évi 5,1 ponthoz képest, de az ország helyezése gyakorlatilag változatlan maradt (tavaly utolsó előtti volt holtversenyben). Míg a magas pontszámot elért munkavállalók aránya nem változott, és tavalyhoz hasonlóan 10 százalék volt, az alacsony nyugdíjfelkészültségi pontszámot elértek aránya a 2017-es 68 százalékról idén 62 százalékra csökkent. Ez azt jelzi, hogy a munkavállalók egyre jobban fel akarnak készülni a nyugdíjas éveikre, bár ehhez nyilvánvalóan sokkal többre lenne szükség - derül ki az Aegon Magyarország kutatásából.

De Magyarországon még a rendszeres félretevők aránya a nemzetközi átlag alatt van. Míg utóbbi arány 39, ez addig itthon csak 31 százalék. Kevesen vannak azok is, akik esetenként tesznek csak félre: minden ötödik magyar nyilatkozott így. Vagyis a lakosság alig kevesebb, mint fele nem takarít meg most, és csak az összes megkérdezett 13 százaléka válaszolta azt, hogy korábban így tett, ráadásul 9 százalék egyáltalán nem takarékoskodik, és nem is tervezi ezt.

Alacsony azoknak az aránya is, akik legalább tervezik, hogy elkezdenek félretenni: pusztán 28 százalék. De az utolsó csoport eredményei jelzik, a magyar munkavállalók körében erős a megtakarítási vágy.

Emellett egyre fontosabb lenne, hogy az egészségmegőrzést is számba vegyék a nyugdíjaskor tervezésekor az emberek. Nemcsak azért, mert az egészségügyi kiadások nagyban terhelik az idősek kasszáját, hanem azért is, mert így az aktív korban javíthatnak lehetőségeiken az emberek. A felmérés szerint a tervezettnél korábban nyugdíjba kényszerülő nyugdíjasok a rossz egészségi állapotot (55 százalék) és a munka elvesztését (41 százalék) nevezték meg ennek legfőbb okaként.

Mit lehet tenni?

Elkerülhetetlennek látszik a jelenlegi közmegegyezés mellett, hogy mindenki egyre nagyobb mértékben gondoskodjon a saját jövőbeli nyugdíjáról. A meghatározott mértékű hozzájárulásra épülő nyugdíjmegtakarítási konstrukciók automatikus elemei nagyon ígéretesek azokban az országokban, ahol bevezették őket.

Az automatikus beléptetés azt jelenti, hogy munkába lépés esetén a munkavállaló fizetéséből a munkáltató minden hónapban automatikusan levon egy adott százalékot, amelyet átutal valamilyen nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióba a munkavállaló egyéni számlájára. Az látszik, hogy igény lenne erre a rendszerre itthon is: a munkavállalók 41 százaléka vonzónak találja az automatikus beléptetés gondolatát.

Az Aegon kutatása erre hivatkozva is teszi azt a megállapítást, hogy mindenki számára előnyös lenne, ha nagyobb felelősség hárulna a munkáltatókra. Amennyiben az új társadalmi közmegegyezésben az állam arra ösztönözné őket, hogy támogassák a munkavállalóikat a nyugdíjpénztári megtakarításokban és befektetésekben. Kínálhatnánk nyugdíjmegtakarítási programokat, és egyéb juttatásokat is, köztük készségfejlesztő tréningeket, egészségmegőrző és wellness programokat.

Kilenc pillér a gondtalan életért

Az Aegon ezért kilenc pillérre helyezné a nyugdíjas korról való gondolkodást. Az első elem szerint az időskori jövedelem jelentős részét fenntartható és garantált társadalombiztosítási juttatásokkal kell biztosítani, mérsékelve ezzel az időskori szegénység kockázatait.

A második pillér szerint a dolgozóknak elérhetővé kell tenni a nyugdíjmegtakarítási programokat, és alternatív lehetőségeket kell biztosítani az egyéni vállalakozóknak, valamint azoknak, akik kötelességeik miatt kiszorulnak a munkavállalásból.

A harmadik pillér szerint könnyebbé és egyszerűbbé kell tenni a megtakarításokat és a befektetéseket. A negyedik arra vonatkozik, hogy lehetővé kell tenni a garantált élethosszig tartó jövedelmet a társadalombiztosítás juttatások mellett. Fel kell készíteni az embereket, hogyan kezeljék a megtakarításaikat a nyugdíjas éveikben, hogy ne fogyjon el idő előtt a pénzük, és hogy erre milyen lehetőségeik vannak. Az államnak, a munkáltatónak, és az egyéb szereplőknek fontos feladata felhívni a figyelmet, és arra bátorítani az embereket, hogy a nyugdíjcélú megtakarításaik egy részét garantált jövedelmet biztosító életjáradék formájában használják fel.

Az ötödik pillér a pénzügyi oktatás és a pénzügyi műveltség javítását szorgalmazza, hogy az emberek felelősségteljes döntéseket hozhassunk a megélhetésükről. A hatodik azt hangsúlyozza, hogy fontos az élethosszig tartó tanulás, a hosszabb munkában töltött idő és a rugalmas nyugdíjazás, hogy az emberek még tovább aktívak maradjanak gazdasági értelemben is. A hetedik pillér az az egészségügyi ellátások megfizethetőségének biztosításáról szól.

Míg a nyolcadik és a kilencedik az időskor tiszteletére vonatkozik: előbbi szerint lehetőséget kell adni, hogy teljesebb mértékben kiaknázza mindenki a hosszabb élet adományát, utóbbi pedig azt javasolja, hogy idősbarát világot kell teremteni.

Az infografikákat biztosította, és a cikk megjelenését támogatta: Aegon Magyarország.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2018.10.05 14:14

@rigolya: "Amúgy a válság is közeleg!"

Igen bizony .-) Meg a tél is közeleg!

"2020-ban minimum negyedelik orbánia EU-támogatását."
Nocsak, időközben elfogadták a 2021-2027-es uniós költségvetést? Egy linket dobjon már erről ha kérhetném!
Maga egyébként olyan, de olyan rosszindulatú. Most miért ne lehetne reménykedni a 0-ás költségvetésben? Hadd reménykedjek már egy kicsit... Kérem, kérem. :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.10.05 14:13

@Borisz1106: khm...

Most idelinkeli, amikor orbánia sikeresen ugrasztott az államadósságon kb. 1.000 mrd-t?!

Úgy jobban hangzott volna az emelkedés?!

Bruhahahahhahahhahaaa!!!

Ez is h.lye!

Bruhahahhahahahhahahhahahhaaa!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.10.05 14:07

@MLB2018: 12 ország van surplus-ban, és csak 3 ország adata rosszabb a magyarnál.

https://www.debtclocks.eu/public-debt-and-budget-deficits-comparison-of-the-eu-member-states.html

Bruhahahhahahahahhahahhaaaa!!!

Évi 1.000 mrd-vel is képes a magyar költségvetés elszállni!

Bruhahahahahahahhahahahhahahaaaa!!!

Napi 3 mrd mínuszt hoz össze orbánia!

Bruhahahhahahahahhahahahaaa!!!

30.000 mrd az államadósságunk, ami 2010 óta 50%-kal, 10.000 mrd-vel nőtt!!!

Bruhahahahhahahahahhahahahahhahaaa!!!

És még vannak ilyen 2018 félék?!

Kit érdekel, hogy a GDP harmadát már a külföldi autóipar hozza össze?!
A 2018-féléket csak az érdekli, hogy a saját adósságunk a felfújt GDP-hez képest csökken-e...

Bruhahahahahhahahahahhahaaa!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.10.05 14:02

@MLB2018: Egyszerű a képlet:

"In 2016, Luxembourg (+1.6%), Malta (+1.0%), Sweden (+0.9%), Germany (+0.8%), Greece (+0.7%), the Czech Republic (+0.6%), Cyprus and the Netherlands (both +0.4%), Estonia and Lithuania (both +0.3%) registered a government surplus"

khm...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2018.10.05 13:59

@Borisz1106: "Még az is lehet, hogy összejön a 0-ás költségvetés vagy a többletes."

Álmodik a nyomor!

2020-ban minimum negyedelik orbánia EU-támogatását.
2020-tól sokkal szigorúbb előírások alapján osztogatják majd az újonnan építet lakások használatbavételi engedélyeit.

Ergo: válság nélkül is leülünk!

Amúgy a válság is közeleg!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html