Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Újabb szigorítást lép életbe április közepétől hústermékeknél: a bizarr nevű, a húsipar melléktermékének is nevezhető csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm - mechanically separated meat) mennyiségére érkezett új szabály.
Az ennivalók paramétereit meghatározó Magyar Élelmiszerkönyv eddig csak azt mondta ki, hogy egy-egy húskészítménynél - például a virslinél - a mechanikusan lefejtett hús mennyisége nem számítható be a hústartalomba és megszabta az MSM maximális arányát. A kedden közzétett Magyar Közlönyben szereplő új szabály viszont már a kalciumtartalom alapján pontosan megmondja, hogy mi számít "mechanikusan lefejtett húsnak".
Mi ez?
A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza kérdésére Vadasi Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary élelmiszer-biztonsági üzletágának helyettes vezetője értelmezte az új szabályt, hogy az pontosan mit jelent a vásárlók számára.
mondta a szakember.
A magasabb kalciumtartalom pedig abból adódik, hogy az MSM olyan termék, amit a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról jellemzően nyomással nyernek, így elválasztva a csontról a késsel már nem eltávolítható részeket. Az ilyen módon előállított pép a maradék izomszövet és zsírszövet mellett inakat, illetve ízületet és ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, csonthártyát, csontot tartalmazhat, mindezek miatt a végtermék nem nevezhető húsnak és nem tüntethető fel húsként a termékekben. A magasabb kalciumtartalom tehát a csontokból jön.
Amennyiben pedig egy gyártó húst tesz a termékbe és nem MSM-et, abban az esetben a késztermék kalciumtartalma jóval alacsonyabb, mint az MSM-et is tartalmazó vagy tisztán MSM alapanyagból készült terméké. Tehát az új rendelet célja közvetve, hogy minimalizálja az MSM használatát a húskészítményeknél, azaz jobb minőségűek legyenek.
51 százalékos szabály
Nem ez az első szigorítás az elmúlt években: 2017-ben lépett életbe Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amelynek köszönhetően egy rakás terméknél növelte a hústartalmat.
Azóta például csak azt szabad virslinek vagy párizsinak hívni, amelynél a hústartalom meghaladja az 51 százalékot, korábban a limit 40 százalék volt. További szabály, hogy az érintett húskészítményekben a mostani szigorításban érintett "mechanikusan lefejtett hús" aránya maximum 10 százalékos lehet. A 2017-től hatályos előírások a Zala felvágottnál 50-ről 60 százalékra, a csemege debreceninél 45-ről 55 százalékra, a sütni való kolbásznál 50-ről 65 százalékra növelték a hústartalmat.
Egy újpalotai lakótelepről kaptuk ezeket a fotókat egy odakozmált lábosról, és az áldozatáról, egy Audi TT-ről. Az előzményeket sejtjük, de ettől még nem értjük, miért az ablakon...
terabit, 2019.03.31 18:31
A húsnak van zsírtartalma, ellenben ami nem hústartalom az extra víz (a húsnak is van), szója, bőr, MSM, keményítő, adalékok (pl vízmegtartásra), stb, stb, az élelmiszeriparnak sok ötlete van.
Ennek semmi köze a kolbász zsírtartalmához, úgyanis a 65% hústartalom nem színkaraj...