A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A felsőoktatási intézményekben értékben épp pótolná az évek alatt 60 milliárd forint deficitet a két Közép-európai Egyetem docense, Vass László által felvetett diplomásadó, ám a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja szerint további hatásvizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a gyakorlatban is működjön az új adónem. A brit mintára felvetett ötlet ugyanis a szigetország piaci alapon működtetett egyetemein, főiskoláin sokkal inkább tőkehiányt pótló megoldás lehet, mint nálunk − mondta Vass. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora szerint különbséget kellene tenni a diplomásadó fizetői között a Magyarországon és a külföldre vándorolt dolgozók között, különben sérülhet a társadalmi igazságosság elve.

A diplomásadó lényege, hogy akinek diplomája van, az oklevél kiadási évétől függetlenül 1,5 százalék többletadót fizetne az szja-köteles jövedelme után. A többletbevétel fedezheti a kormány által jelenleg elvárt tandíjat. Mivel jövedelemmel arányos lenne, egy 50 ezer forintot kereső félállású pedagógus csak havi 750 forintot fizet, míg egy egymilliót kereső menedzser havi 15 ezer forinttal járul hozzá a felsőoktatás költségeihez.

Az OECD felmérése szerint ugyanis a felsőoktatásba beruházott közpénz nagyobb bevételt generál közösségi oldalon, mint egyénin, így "a teher és haszon terítése az angol minta alapján nem feltétlenül igazságos". A magyar költségvetésben az oktatási tárca (költségvetési fejezet) a felsőoktatási támogatásokat folyamatosan visszavágta, abszolút értékben 32 százalékkal, ám az inflációval együtt számolva ez 21 százalékos csökkenést jelent. Látszik az is, hogy a felsőoktatásnak nyújtott direkt állami támogatás reálértéke az elmúlt négy évben (2013-hoz képest) több mint 50 százalékkal, vagyis a CEU-professzorok által kalkulált 50-60 milliárd forinttal csökkent.

Állami támogatás a felsőoktatásban
ÉvMilliárd forintInfláció (%)
20091864,2
20101814,9
20111703,9
20121575,8*
20131265,2*
*várható
Forrás: Forrás: Oktatási Minisztérium,EMMI