Új adók, drágább élet - ma eldől, mi vár ránk jövőre

A parlament ma szavaz a 2013-as költségvetésről, ám még előtte egy százoldalas módosító javaslatban a kormány újraírja azt. Lassabb gazdasági növekedést, magas inflációt és hiányt, valamint új adókat hoztak a büdzsé júniusi beterjesztése óta a módosítások.
Papp Zsolt, 2012. december 11. kedd, 07:11
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A 2013-as büdzsé több szempontból is a jogalkotás állatorvosi lova lett, ugyanis nem volt még költségvetés, amely ilyen sokáig állt volna a ház előtt és még arra sem volt példa, hogy a zárószavazásban egy 800 milliárdos kiigazítást vezessenek keresztül a javaslaton − ugyanis ezt az államháztartási törvény eddig kizárta. Mint ismert, a kormány június elején terjesztette be a költségvetés első tervezetét, amit szeptemberre el is fogadott volna a parlament. A költségvetés fő számait már akkor kőbe vésték: az államháztartás hiánya 653,9 milliárd forint, a jövő évre tervezett GDP 2,2 százaléka lett volna.

Azonban a fő számok elfogadása után állt elő a kormány a munkahelyvédelmi akciótervvel, amely teljesen új adókat hozott a kis- és közepes vállalkozásoknak, majd októberben az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt három lépésben 800 milliárd forintos megszorításról döntött a kabinet, ráadásul a makropályát is újra kellett írni. Így a múlt héten benyújtott − eleddig példa nélküli, százoldalas − zárószavazás előtti módosító indítvány az, amely a 2013-as költségvetést valójában megírja. (A zárószavazás előtti módosítás eredetileg a helyesírási hibák és a jogi pontatlanságok kiszűrésére szolgált, a fő számok módosítását eddig tiltotta az államháztartási törvény, ám ezt a passzust módosította a parlament.)

A kormányzati javaslat szerint a jövő évi gazdasági növekedést 1,6 százalékról 0,9 százalékra veszik vissza, az inflációs prognózist pedig 4,2-ről 5,2 százalékra emelik − ezzel a módosítással a kormány közelebb került a piaci prognózisokhoz, igaz, a bevételi oldalt nem számolták újra a költségvetésben. A honatyák a mai ülésen előbb a 800 milliárdos kiigazításról, majd a költségvetésről szavaznak.

Gigantikus tartalékok és kockázatok

Az októberi sorozatos megszorítások következtében a kormány elengedte az eredeti 2,2 százalékos hiánycélt és azt 2,7 százalékra emelte − mondván, még így is teljesíthető a három százalék alatti uniós követelmény. Így a pénzforgalmi hiány a korábbi 653,9 milliárd forintról 841,8 milliárd forintra emelkedett, ami 187,9 milliárd forintos növekedés. Ugyanakkor a költségvetés látszólag jóval biztonságosabb lett, ugyanis a százmilliárd forintos általános tartalék mellett a kormány 400 milliárd forintos "Országvédelmi Alapot", vagyis egyfajta stabilitási tartalékot is létrehozott, az így keletkező összesen 500 milliárd forintos tartalék a GDP 1,66 százalékára rúg, ami példátlan méretű az elmúlt húsz évet tekintve.


Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

Szó ami szó, a tartalékokra szükség is lesz, ugyanis a kormány számos olyan kiadáscsökkentő intézkedésről döntött, amelynek megalapozottsága meglehetősen kétséges: ilyen az adóbeszedés hatékonyságától várt 102 milliárdos többletbevétel jelentős része, az a 85 milliárd, amit a pénztárgépek online-osításából szeretne beszedni az állam.

Ugyancsak kockázatos az elektronikus útdíj júliusi bevezetése, amiből az év második felében 75 milliárdot kellene beszedni. Nincs meg a fedezete az közoktatás államosításából várt 130−150 milliárdos kiadáscsökkentésnek sem, ráadásul 2013-ban megszülethet az Európai Bíróság ítélete a 2010-ben bevezetett távközlési adóról. A pert nagy valószínűséggel elveszti a magyar állam, ez esetben pedig az addig beszedett 180-200 milliárd forintos adó részleges vagy teljes visszatérítését is elrendelheti a bíróság.

Hullanak a milliárdok a holdudvarnak

Miközben a kormány a költségvetésen átvezette a tranzakciós illeték 0,3 százalékra emelését, a bankadó megtartását, azért még az utolsó lendületből némi osztogatásra is futotta: az államfői hivatal költségvetése két év közel megduplázódott, ezt a folyamatot tetézi meg az a döntés, hogy 260 millió forinttal megemelik Áder János protokoll- és adománykeretét. 1,3 milliárdos költségvetéssel létrehozzák a Miniszterelnökségen belül a Nemzetstratégiai Kutató Intézetet, amelynek vezetésére egy bukott erdélyi politikust, Szász Jenőt kérték fel.

A büdzsé fő számai (milliárd forint)
Államháztartás bevételei15 313,8
Államháztartás kiadásai16 155,6

A képviselők ma szavaznak arról is, hogy kétmilliárd forintot kapjon a "Friends of Hungary" bejegyzés alatt álló amerikai alapítvány, amely a tervek szerint a magyar kormány ellenőrzése alatt áll majd. Egymilliárd forintot kap az agrártárca kebelében létrehozott Hungarikum Bizottság is. Ugyancsak ma szavaz arról a parlament, hogy az elmúlt hetekben egyszer már állami pénzből konszolidált piarista rend további 1,2 milliárdos támogatást kapjon, illetve a Lakitelek Népfőiskola 1,5 milliárdos apanázsban részesüljön.

A nagyobb vesztesek közé tartoznak az önkormányzatok, amelyek támogatását további 34 milliárddal faragják, így a települések jövőre 636,4 milliárdot kapnak a büdzséből. Külön vesztese a költségvetésnek a főváros, ugyanis a forrásmegosztási törvény a kerületek javára csökkenti a főváros bevételeit.

Későn kapott észbe a kormány

A kormány csak múlt pénteken terjesztette be a 2013-as költségvetést megalapozó salátatörvényt, amely összesen 46 törvényt módosítana a fővárosi forrásmegosztásról szóló jogszabálytól kezdve az államháztartási törvényig, és számos adótörvényhez is hozzányúl. Ráadásul ez utóbbiak decemberi módosítása alkotmányosan aggályos, ugyanis az adótörvényeket az életbelépésük (ami januárra esik) előtt 30 nappal kellene kihirdetni, amire értelemszerűen nem lesz lehetőség.

A 98 oldalas salátatörvény módosítja a gazdasági stabilitásról szóló törvényt, amely előírja, hogy a jövő évi államháztartási hiánynak a GDP 3 százaléka alatt kell maradnia. A sorrendiség miatt azonban hamarabb fogadja el a parlament a 2013-as büdzsét, mint a stabilitási törvény módosítását, így az előbbi nem teljesíti azt a követelményt , hogy a 2013-as hiánynak a GDP 2,2 százalékának kellene lennie − ami apróságnak tűnik, valójában épp elegendő arra, hogy a jogszabály alkotmányosságát kikezdje.

A kormány adóintézkedéseinek hatása (milliárd forint)

EredetiVáltozásVégleges
Hitelintézeti járadék8,129,337,4
Bankadó7272144
Eva123,2−15,1108,1
Energiaellátók adója404080
Kisvállalati adó214,5−84,3130,2
Közműadó06060
Pénzügyi tranzakciós illeték239,261,9301,1
Forrás: parlament
A 2013-as makropálya változása (százalék)

Júniusi költségvetésDecemberi módosítás
GDP változása1,60,9
Háztartások fogyasztása0,3-0,5
Beruházások0,3−1
Export8,86,2
Import84,5
Foglalkoztatottak száma2,20,7
Munkanélküliségi ráta10,310,8
Infláció4,25,2
Forrás: parlament

 

HOZZÁSZÓLÁSOK