Új adóra tett javaslatot Brüsszel

Az Európai Bizottság a digitális gazdaság adóztatásának új szabályaira tett javaslatot - derül ki a testület közleményéből.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 21. szerda, 15:16
Fotó: Stockfresh

A digitális vállalkozások - például közösségi médiát üzemeltető vállalatok, együttműködési platformok és online tartalomszolgáltatók - legutóbbi fellendülési időszaka jelentős mértékben járult hozzá az EU gazdasági növekedéséhez, ám a jelenlegi adószabályokat nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták.

Mára a piaci tőkeérték alapján a világ 20 vezető vállalata közül kilenc már digitális vállalat, míg 20 évvel ezelőtt közülük mindössze 1 volt ilyen. A szerdán prezentált javaslatok előterjesztésére azért került sor, mert a tagállamok állandó és tartós megoldásokat kívánnak az online tevékenységekből származó adóbevételek méltányos elosztásának biztosítása érdekében, ahogyan azt az EU vezetői is sürgették 2017 októberében. (Magyarázatot vár Zuckerbergtől az EU)

A hatályos adószabályok nem terjednek ki az olyan jövedelmező tevékenységekre, mint a felhasználók által létrehozott tartalom értékesítése. A tagállamok manapság gyors és egyoldalú megoldásokat kezdenek keresni a digitális tevékenységek megadóztatása érdekében, és ez jogi buktatókat és adózási bizonytalanságot okoz a vállalkozások számára. Csak koordinált megközelítéssel biztosítható, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos, a növekedést elősegítő és fenntartható módon történjen. A bizottság szerint ugyanis a tagállamok államháztartási bevételeire valós veszélyt jelent, hogy a digitális vállalkozások jelenlegi átlagos effektív adókulcsa a hagyományos gazdaságra vonatkozó ilyen adókulcsnak csak a felét éri el az EU-ban.

A brüsszeli testület ezért két különböző jogalkotási javaslattal állt elő:

  • Az első kezdeményezés célja a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja annak érdekében, hogy a nyereséget ott regisztrálják és ott adóztassák, ahol a vállalkozások és a felhasználók között a digitális csatornákon keresztül jelentős interakció történik. A bizottság szerint ez lehetne a hosszú távú megoldás és amelyet a testület jobban preferálna is.
  • A második javaslat arra a több tagállam által is megfogalmazott felhívásra ad választ, miszerint ideiglenes adóra van szükség, amely kiterjed azokra a fő digitális tevékenységekre, amelyek jelenleg teljes mértékben kiesnek az adók hatálya alól az EU-ban.

A digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adó

A digitális tevékenységekre vonatkozó társasági adó lehetőséget biztosítana a tagállamoknak arra, hogy megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen. Az új szabályok biztosítanák, hogy az online vállalkozások ugyanolyan mértékben járuljanak hozzá az államháztartáshoz, mint a hagyományos vállalkozások.

A javaslat értelmében egy digitális platform esetében akkor tekinthető úgy, hogy adóköteles "digitális jelenléttel" vagy virtuális állandó telephellyel rendelkezik egy tagállamban, ha teljesül a következő feltételek egyike:

  • valamely tagállamban az éves bevételek tekintetében túllépi a 7 millió eurós küszöböt;
  • egy adóévben 100 ezernél több felhasználóval rendelkezik egy tagállamban;
  • a vállalat és az üzleti felhasználók között egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződés jön létre.

Az új szabályok a nyereség tagállamok közötti szétosztásának módját is meg fog fogják változtatni. Ez a remények szerint jobban tükrözi, hogy a vállalkozások hogyan teremthetnek értéket online - például attól függően, hogy a felhasználás időpontjában hol tartózkodik a felhasználó.

Az új rendszer emellett valódi kapcsolatot is biztosítana a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között. Az intézkedést esetleg be lehet vonni a közös összevont társaságiadó-alap (CCCTB) hatálya alá - olvasható a közleményben.

Az ideiglenes adó

Az ideiglenes adóra vonatkozó javaslat biztosítaná, hogy azok a tevékenységek, amelyeket jelenleg ténylegesen nem adóztatnak, azonnali bevételeket kezdjenek termelni a tagállamok számára. Az adó segítene továbbá elkerülni a bizonyos tagállamokban a digitális tevékenységek adóztatására irányuló egyoldalú intézkedéseket, amelyek a nemzeti válaszok sokféleségét eredményezhetik, ami káros lehetne az egységes piac számára.

Az alapul szolgáló adószabályok közös uniós reformjával ellentétben ez a közvetett adó a bizonyos digitális tevékenységekből származó azon bevételekre lenne alkalmazandó, amelyeket a jelenlegi adózási keret egyáltalán nem vesz figyelembe. Ez a rendszer azonban csak ideiglenes intézkedés lenne, mindaddig, amíg nem történik meg az az átfogó reform, melynek keretében beépülnek a kettős adóztatás lehetőségének csökkentésére irányuló mechanizmusok.

Az adót az olyan tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, amelyek esetében a felhasználók nagyobb szerepet játszanak az értékteremtésben, és amely bevételeket a legnehezebb a jelenlegi adószabályok hatálya alá vonni. Ilyenek például azok a bevételek, amelyek:

  • online hirdetőfelület értékesítéséből származnak;
  • olyan digitális közvetítő tevékenységekből származnak, amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy kapcsolatba lépjenek más felhasználókkal, és amelyek megkönnyíthetik közöttük az áruk vagy szolgáltatások értékesítését;
  • a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből származnak.

Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró.

A bizottság szerint így biztosítani lehetne azt is, hogy az induló (startup) és a növekedési szakaszban (scale-up) lévő kisebb vállalkozásokat továbbra se sújtsa túl nagy teher. A tagállamok számára évente körülbelül 5 milliárd eurós bevétel keletkezhetne, ha az adót 3 százalékos mértékkel alkalmaznák.

A bizottság szerint a testület most a jogalkotási javaslatokat az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament elé terjeszti. Az EU ezenkívül továbbra is aktívan részt fog venni a G20 csoporton/OECD-n belül a digitális adóztatással kapcsolatban folytatott globális szintű megbeszéléseken, és ambiciózus nemzetközi megoldásokat fog szorgalmazni - olvasható a közleményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

katolikus, 2018.03.21 16:13

Brüsszelben nagyjából 50.000 EU-s bürokrata dolgozik jó pénzért. Kell a lóvé.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2018.03.21 16:03

Naná. El kell tartani a sok bantu migráns rejtett tartalékot.

Ki a sarcoló, megreformálhatatlan, süllyedő bohóc-EU-ból!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2018.03.21 15:54

Az EU-s politikus is rohadék, mert mindig új adókban töri a fejét. Minden cég fizet adót, osszák be azt. Így is túl sok az adó.
Eltartott here politikusok. És emellett még lopják is a közöst.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html